Csehország várja a pápát. A katolikus egyház feje – 12 év után

Csehország várja a pápát 

 Csehország várja a pápát. A katolikus egyház feje – 12 év után – szombaton olyan
országba érkezik, amelynek politikai elitje nem hajlandó államközi
szerződést aláírni a Vatikánnal azzal az érveléssel, hogy ez a
szerződés előnyben részesítené a katolikus egyházat a többi
egyházzal szemben, amit egy polgári jogállamban elfogadhatatlannak
tartanak. Megoldatlan az egyházi kárpótlás ügye is.

 A cseh és a vatikáni diplomácia ugyan már a kilencvenes évek végén
megállapodott a szerződés szövegében, 2002-ben azt alá is írták, de
jóváhagyását a parlament kétszer is elutasította, ezért lekerült a
napirendről. Hasonló módon a rendszerváltás utáni két évtized sem
volt elég arra, hogy Csehországban rendezzék az egyházi kárpótlás
kérdését. A két probléma összefügg egymással. 
 XVI. Benedek már látogatása első napján találkozik az államfővel és
a vezető cseh politikusokkal, de, ahogy mindkét fél hangsúlyozza,
nem fognak politizálni.  „A téma nem szerepel a hivatalos napirendi
pontok között. Nem zárható azonban ki, hogy Jan Fischer
miniszterelnök és Tarcisio Bertone, a külügyekért felelős vatikáni
államtitkár találkozóján ezt is érinteni fogják” – jelentette ki Jan
Graubner olomouci érsek. Hozzátette: Fischer és Bertone külön
találkozója nem hivatalos, ezért a feleken múlik, hogy mit vitatnak
meg.
 „A pápa nem diplomáciai problémák megoldására érkezik Prágába.
Meglehet, hogy a cseh politikusok a látogatás miatt is kedvezőbben
fognak viszonyulni a problémához, de a pápa a kérdést nem fogja
felvetni” – nyilatkozta az egyik cseh lapnak Federico Lombardi,
vatikáni szóvivő.
 Václav Klaus cseh államfő ismételten nyíltan kijelentette: a
szerződést mai formájában sosem fogja aláírni, mert az túl sok
privilégiumot biztosít a katolikus egyháznak. Vatikán Prága
álláspontját több esetben is bírálta. Miloslav Vlk prágai érsek a
pápa csehországi útját előkészítő júniusi vatikáni látogatása után
azt nyilatkozta, hogy Vatikán a szerződést továbbra is jónak tartja,
s nem lát okot annak újratárgyalására, módosítására.
 A szerződés egyik legnagyobb kritikusa Václav Klaus, aki maga
egyébként a cseh huszita egyház tagja. Várható, hogy a háromnapos
látogatás alatt a pápa valamiféle gesztust tesz a katolikus egyház
által egykoron eretneknek nyilvánított és máglyán megégetett
vallásreformer Husz János irányában. 
 Lombardi nyilatkozata szerint a pápa tudja, hogy erősen ateista
országban tesz látogatást, ezért legfőbb célja a vallás
népszerűsítése és a vallás iránti érdeklődés felkeltése lesz.
 A tízmillió lakosú Csehországban a katolikus egyház társadalmi
befolyása jóval kisebb, mint Lengyelországban, Szlovákiában vagy
Magyarországon. A vallásos csehek száma folyamatosan csökken. A
legutóbbi népszámláláskor (2001) a csehek majdnem kétharmada
hivatalosan is ateistának minősítette magát. Országos felmérések
szerint a cseheknek csak 5-7 százaléka jár rendszeresebben
templomba.
 A hivatalos program szerint XVI. Benedek vasárnap a
dél-morvaországi Brünnben, míg hétfőn a közép-csehországi Stará
Boleslavban misézik. Brünnben a Turany repülőtéren lesz a mise, s
elővételben mintegy 90 ezer belépő kelt el. Számos hívőt várnak
Szlovákiából, Magyarországról és Ausztriából is. Ebből az alkalomból
több órára lezárják a Prága-Brünn autópálya hat kilométeres
szakaszát, amely parkolóként fog szolgálni.
 Stará Boleslavban a hagyományos Szent Vencel napi búcsú alkalmából
misézik a pápa. Az eseményre 60 ezer belépőt adtak ki.
 A szombattól hétfőig tartó látogatás során XVI. Benedek nem fog
anyanyelvén, vagyis németül szólni a hívőkhöz. Tanácsadói szerint a
német nyelvű pápai beszéd a történelmi múlt miatt nem kívánatos
Csehországban.
 „Az eredetileg mérlegelt, német nyelvű nyilvános beszédeket
tanácsadói a történelmi összefüggések miatt elvetették” –
nyilatkozta a Mladá Fronta Dnes című liberális lapnak a pápai
látogatás egyik cseh szervezője. A vatikáni körök ezzel szeretnék
elejét venni, hogy a német nyelvű beszéd irritálja a cseheket, s
emlékeztesse őket a múltbeli cseh-német konfliktusokra. A másik
hasonló ok az, nehogy ez is alkalmat adjon a pápa gyerekkorának és
fiatalságának – amely a náci Németország idejére esett –
boncolgatására. A két nagy pápai mise olaszul hangzik el, amelyet
csehül tolmácsolnak.
 A pápa és a cseh államfő találkozóján lesz egyedül hivatalos
tárgyalási nyelv a német. Ezt állítólag maga Václav Klaus kérte,
miután jól beszél németül, s a katolikus egyházfő anyanyelvén akar
tárgyalni.
 A csehek és a németek viszonyát nagyon megrontották a II.
világháború évei, Csehország náci megszállása. A háború után az
országban élő mintegy hárommillió szudétanémetet kitelepítették az
országból. A probléma máig sincs véglegesen lezárva, s különösen
Csehországban nagyon kényes téma.