150 éve adták át A Dohány utcai zsinagógát

 Százötven éve, 1859. szeptember 6-án adták át Budapesten a Dohány utcai zsinagógát, a
nagy hagyományú magyar zsidóság jelképét.


A Dohány utcai zsinagógát 150 éve adták át

  

 

 Százötven éve, 1859. szeptember 6-án adták át Budapesten a Dohány utcai zsinagógát, a
nagy hagyományú magyar zsidóság jelképét.

Az avatóünnepségen a pesti előkelőségek valláskülönbség nélkül vettek részt.

 A pénzügyek és a kereskedelem fellendülésével rohamosan nőtt a
főváros zsidó lakossága, ezért a Pesti Izraelita Hitközség már az
1840-es években sürgette önálló zsinagóga építését (addig az
Orczy-házban és más épületekben létesültek imatermek).

 

 

Miután sikerült e célra telket szerezniük, pályázatot írtak ki, amelyen a
kor legjelesebb építészei, köztük Hild József és Feszl Frigyes is
indultak. Végül Ludwig Förster bécsi építész terveit fogadták el, a
kivitelezéssel négy év alatt, 1859-re végeztek.

 

 

 A mór stílusú zsinagógán jelent meg először torony magyarországi
zsidótemplomon –

 

 korábban nemcsak nem lehetett ilyet építeni, de a
zsinagógák maximális magasságát is szabályozták.
 A hagymasisakkal fedett tornyok közti ráccsal elválasztott, nyitott
tér átmenetet alkot a belső udvar felé, amely kétoldali árkádsorával
a középkori zsinagógák intim enteriőrjét idézi. A vörös
téglahomlokzat azért tér el egy kicsit az utca vonalától, hogy az
előírások szerint Jeruzsálem felé nézzen. A főbejárat felett
Tóra-idézet olvasható: „Készítsenek nékem szentélyt, hogy lakjam
közepettük.” (Mózes II. 25:8.)
 Az 53,1 méter hosszú és 26,5 méter széles épület a világ legnagyobb
neológ zsinagógája. A 26 méter magas, csarnokszerű épület hosszanti
terét a kétszintes karzatok homlokvonala, illetve a sík mennyezetet
tartó karcsú öntöttvas oszlopkötegek osztják három hajóra. A 12
méter fesztávú főhajót és a mellékhajókat öntöttvas ívek hidalják
át. A Jeruzsálemhez, a zsidóság szent városához legközelebb eső
keleti fal az előtte lévő emelvény aranyozott öntöttvas
korlátrács-együttesével válik hangsúlyossá.

 

 A Frigyszekrény, a zsinagóga legszentebb része fölött kupola
található, előtte állandóan ég az Örökmécses. A belső teret míves
ornamentika, gyönyörű csillárok és falikarok, falfestés ékesítik.

 A többször átépített orgona 4 manuálos, felavatásakor jelen volt
Liszt Ferenc is. A templom északi oldalához csatlakozik a Hősök
csarnoka és temetője, valamint a Zsidó Múzeum, mely Herzl Tivadar
szülőháza helyén épült.
 A templom mögött 1991-ben avatták fel a Magyar Zsidó Mártírok
emlékművét, Varga Imre alkotását. A II. világháború, az időjárás s a
karbantartás elmaradása miatt veszélyes állapotba került
műemlék-épületet 1991-1996 között újították fel.
 A zsinagóga nagysága a korabeli fővárosi zsidóság jelentőségét,
magas színvonalú gazdasági és kulturális igényét bizonyítja. Kiváló
akusztikája révén komolyzenei koncertek rendszeres helyszíne, és a
nyárvégi Zsidó Fesztivál rendezvényeinek is helyt ad.
 Európa legnagyobb működő zsinagógáját 150 év után ünnepi
körülmények között avatják újjá.

 

BreuerPress