Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatát arról, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa egy bizonyos határidő lejárta után ismerjen el egy önálló palesztin államot akkor is, ha az izraeliek és a palesztinok nem tudnak addig megállapodni egymással.
Izrael elutasítja Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatát arról, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa egy bizonyos határidő lejárta után ismerjen el egy önálló palesztin államot akkor is, ha az izraeliek és a palesztinok nem tudnak addig megállapodni egymással.
Joszi Levi izraeli külügyi szóvivő felhívta vasárnap a figyelmet arra, hogy az ENSZ BT vonatkozó határozatai, az „útiterv” néven ismert 2003-as nemzetközi béketerv, illetve az Izrael és a palesztinok közötti megállapodások egyértelműen kimondják, hogy a palesztin-izraeli konfliktust csakis kétoldalú tárgyalások révén lehet rendezni. A szóvivő szerint a mesterséges határidők megállapítására vonatkozó követelések veszélyeztetik az izraeli-palesztin megállapodás elérését.
Javier Solana egy szombati londoni előadásán szólította fel az ENSZ BT-t, hogy bizonyos határidő lejárta után határozatban ismerjen el egy önálló palesztin államot akkor is, ha az izraeliek és a palesztinok nem tudnak addig megállapodni egymással. Az EU-vezető szerint a határozatnak magában kell foglalnia a határok kijelölését, a menekültek ügyét, a Jeruzsálem városa fölötti ellenőrzés kérdését és a biztonsági intézkedéseket. Solana szorgalmazta, hogy Izrael térjen vissza az Egyiptommal, Szíriával és Jordániával vívott 1967-es háború előtti határok mögé.
Solana szerint közvetítőknek kellene menetrendet kidolgozniuk a békemegállapodásra. „Ha a felek nem képesek tartani magukat ahhoz (a menetrendhez), akkor a nemzetközi közösség által támogatott megoldást kell az asztalra tenni” – mondta.
Megerősítette az izraeli külügyi szóvivő szavait a közszolgálati rádiónak hétfő reggel nyilatkozva a tárca vezetője, Avigdor Liberman. „Békemegállapodás csak közvetlen tárgyalások eredményeképpen születhet, nem lehet azt kívülről ráerőltetni a felekre” – jelentette ki. Mindazonáltal kisebbíteni próbálta Solana javaslatának súlyát: „Sem az Egyesült Államok, sem Európa nem akar kívülről erőltetni semmilyen megállapodást. Nem kell nagy jelentőséget tulajdonítani egy mandátuma végén járó diplomata szavainak” – mondta a hivataláról októberben leköszönő Solanára utalva.
Solanát 1999-ben nevezték ki erre a tisztségre, majd 2004-ben meghosszabbították mandátumát. Nemrég bejelentette, hogy ezúttal már nem kéri a hosszabbítást. 1999-ig a NATO főtitkára volt.
