Stabilizálódik az NKA helyzete 2010-től

A Nemzeti Kulturális Alap
bevételét 2010. január 1-től
az ötös lottó játékadójának
90 százaléka alkotja  


Stabilizálódik az NKA helyzete 2010-től

 

A Nemzeti Kulturális Alap bevételét 2010. január 1-től az ötös lottó játékadójának 90 százaléka alkotja majd; erről hétfőn döntött a Parlament – jelentette be Hiller István oktatási és kulturális miniszter Harsányi Lászlóval, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) elnökével és Garaczi László íróval közösen tartott sajtótájékoztatón.

 

A tárcavezető szerint ez hosszú távon kiszámítható, stabil helyzetet teremt a kultúra-finanszírozásban. „Ez egy kimondottan progresszív, nagy horderejű döntés, amely évtizedeken keresztül befolyásolhatja a Nemzeti Kulturális Alap bevételeit” – fogalmazott.

 

Hiller István azt szorgalmazza, hogy a plusz forrásokból a magyar kultúrát népszerűsítő programok induljanak. Példaként említette a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése által kidolgozott Márai-programot, amely az olvasáskultúrát és a magyar nyelv ápolását is népszerűsíti. Ez a program 1 milliárd forinttal indítható el, és évente ugyanekkora összeget kell ráfordítani.

Az oktatási és kulturális miniszter ugyanakkor hozzátette, hogy az NKA plusz bevételeiből a hagyományos kuratóriumok is részesülnek.

 

Kiemelte azt is, hogy a Nemzeti Kulturális Alapot zárolás vagy elvonás a jövőben sem érinti, sőt a szervezet felépítése, struktúrája sem változik.

 

„A Nemzeti Kulturális Alap szinte az egyetlen olyan magyar intézmény, amely szakmai, politikai konszenzuson alapul. Nem egyszerűen stabil, hanem jobb anyagi feltételek közé helyezni nagyszerű dolog” – vélekedett.

 

Harsányi László, a Nemzeti Kulturális Alap elnöke egyetértett Hiller Istvánnal abban, hogy az ötös lottó játékadójának 90 százaléka stabil bevételt jelent majd az NKA számára, s a kulturális piacra is jelentős hatást gyakorol.

 

Garaczi László író nagyon fontos lépésnek tartja a kulturális járulékkör átrendezését. Mint rámutatott, „kardinális” kérdés, mennyire hatékony a kultúra-finanszírozás. Az íróknál alapvető jelentősége van annak, mekkora támogatást kapnak – fűzte hozzá.

 

Kulturális járulék bevétel alakulása (1999-2009. május 19-ig):

 

Évek

Bevétel

1999

3.898.987,3

 

2000

4.387.447,2

 

2001

5.074.882,0

 

2002

5.970.804,0

 

2003

8.030.462,0

 

2004

7.799.563,0

 

2005

7.277.305,3

 

2006

8.245.310,9

 

2007

8.768 817,7

 

2008

8.612 587,9

 

2009. május 19.

3.168 167,6

 

 

 

Miből tevődött eddig össze a kulturális járulék? (a felsorolás nem teljes körű)

 

ˇ        hirdetés

ˇ        hangfelvételek CD-n, kép vagy mozgóképfelvételek CD-n

ˇ        DVD-n lézerrel olvasható lemez más jelekkel

ˇ        országos és regionális rádió-, televízióműsor-szolgáltatás (kivétel közszolgálati)

ˇ        televíziós adás vételére alkalmas készülék, rádióműsor, hang és képfelvevő vagy lejátszó készülék, videómonitor és videóvetítő készülék

ˇ        film-, videóvetítés, DVD-lejátszás

ˇ        rádiótelefon és rádiótávíró vevőkészüléke (mobiltelefon is)

  • rádió és tévéműsor adó készülék (kivétel katonai és polgári repülés)
  • szórakozóhelyi felszerelés asztali vagy társasjáték, pénzérmével vagy koronggal működő más játék (kivétel tekepálya felszerelése

ˇ        könyv, brosúra, röpirat és hasonló nyomtatvány (szótár, enciklopédia, tankönyvek nélkül)

ˇ        újság, folyóirat és időszakos kiadvány, illusztrálva reklámtartalommal

ˇ        nyomtatott vagy illusztrált postai képes levelezőlap

ˇ        nyomtatott naptár, naptárblokk

ˇ        kereskedelmi reklámanyag, katalógus

ˇ        festmény, fénykép, tükör és hasonló tárgyak fakerete

ˇ        intarziás és berakott famunka, ékszeres vagy evőeszközös ládikó, doboz, kis szobor és más díszmű áru fából

ˇ        műanyagból készült szobor és más belső díszítésre szolgáló tárgy

ˇ        szobrocska és más dísztárgy kerámiából

ˇ        kis szobor és más dísztárgy fémből, nem nemesfémből

ˇ        asztali, konyhai, irodai, tisztálkodási, lakásdíszítési célra szolgáló üvegáru

ˇ        érme

ˇ        divattervezés, formatervezés, szaktanácsadás

ˇ        ékszerutánzat

ˇ        művirág, levél és gyümölcsutánzat, ezek részei, ezekből készült áru

ˇ        játékfegyver, kártya

ˇ        épületek (A 2001-es módosítás során került a mellékletbe, az építőművészeti terület támogatásának biztosítására. A járulék alapja a kivitelezés esetén a 120 millió forintot elérő vagy meghaladó összértékű építmények létrehozásának bekerülési költsége.)

 

 

Modellek egyéb országokban

 

A szerencsejátékból kultúrára szánt összeget vagy hozzáadják a szakminisztérium költségvetéséhez vagy állami és kvázi állami, megbízott szervezeteken keresztül osztják el.

2002-es adatok szerint a legmagasabb (16,5%) Finnországban volt a kultúra részesedése, a legalacsonyabb (1%) Észtországban.

 

 

 

Nagy-Britannia:

1994-ben John Major kormánya engedélyezte a Nemzeti Lottót (National Lottery). A National Lottery minden egyes eladott lottó/sorsjegy/egyéb termék árának 28 százalékát jótékony célokra költi, s ennek az összegnek a 16,67 százalékát a kultúra támogatására ajánlja fel. A National Lottery egyrészt támogatja a művészeti tanácsokat (Art Councils) másrészt a cég saját, erre a célra felállított elosztó intézményt tart fenn, a Big Lottery Fund-ot (BLF).

A lottópénz 5 jó célra használható fel, s a kormány feladata a jó célok eldöntése, és a célok közötti forrásmegoszlás meghatározása.

1994 és 2002 között 14 milliárd fontot fordítottak „jó célokra“ a lottóbevételből, ebből 2,11 milliárd fontot művészetre és kultúrára, 2,29 milliárd fontot pedig műemlékekre.

A National Lottery megváltoztatta Nagy-Britannia művészeti életét, megsokszorozta a művészeti produktumokat fogyasztók, illetve létrehozók számát. Hatása az élet minden területén érződik. A társadalom egyre inkább felismeri a művészet jelentőségét, nem utolsó sorban gazdasági hatásait.

 

Finnország:

A finn rendszer parlamenti és a kormányzati politika együttműködésével, állami tervezési folyamaton keresztül, a szakminisztérium irányításával és az államtól kartávolságnyira lévő szervezetek szaktudásával működik. Nemzeti Lottót (17 különböző játék) egy állami tulajdonú vállalat, a Veikkaus Ltd. működteti, az Oktatási és Kulturális Minisztérium felügyelete alatt. Ennek profitjából művészetet, kultúrát, tudományos kutatásokat, ifjúsági projekteket és a sportot támogatják. 2002-ben ez a vállalat a bevétel 48%-át (523 millió euró) fordította nyereményekre és 32,6%-át (355,6 millió euró) jó célokra.

 

Olaszország:

A lottót egy állami résztulajdonú magánvállalat, a Lottomatica felügyeli, de az állam a felelős a haszon elosztásáért. A kulturális tárca 3 éves programok keretében ún. Felelős Központoknak (Centri di Responsabilita) adja át az adott összeget kezelésre. Ezek a központok megfelelnek a Minisztérium osztályfelosztásának. Míg a „rendes“ költségvetést évente osztják el, ezt három éves keretekre bontják.

BreuerPress-MCONET