A Szentföld öröksége

Kincsek a jeruzsálemi Izrael Múzeumból


A Szentföld öröksége

Kincsek a jeruzsálemi Izrael Múzeumból

2009. június 23 – 2009. szeptember 6.

A jeruzsálemi Izrael Múzeum páratlan műkincseiből nyújt válogatást a Szépművészeti Múzeum június 23-án nyíló kiállítása. A tárlaton látható műtárgyak mintegy 9000 éves időszakot ölelnek át és olyan kuriózumokkal találkozhat a hazai nagyközönség, mint a Holt tengeri tekercsek egy darabja, vagy Rembrandt, Chagall és Rodin remekművei. A mintegy félszáz különleges műtárgyat bemutató tárlat szeptember elejéig látható.
A kiállítás többféle műalkotás – szobrok, régészeti leletek, ötvösmunkák, festmények, zsidó szertartási tárgyak segítségével reprezentálja az 1965-ben megnyílt Izrael Múzeum gyűjteményének átfogó jellegét. A gyűjtemény félmillió tárgyat számláló anyaga a prehisztorikus kortól a kortárs művészetig ível, magába foglalja a világ legátfogóbb kiállítását Izrael országának régészetéről, a zsidó világ anyagi kultúrájáról, valamit – a reneszánsz korától napjainkig – egy gazdag válogatást nyújt képzőművészeti alkotásokból. A múzeum székhelye, Jeruzsálem, egy többszörös találkozási pont – szent városa három monoteista vallásnak – és földrajzi metszéspont, amely Kelet és Nyugatot összeköti, területének történetét évezredeken át a kultúrák és a vallások találkozása jellemezte. A bemutatott remekművek az Izrael Múzeum különböző gyűjteményi részeiből, különböző történelmi időszakokból és különböző művészeti területekről származnak, ily módon a kiállítás célja, hogy ráirányítsa a figyelmet néhány esetben magától értetődő, néhány esetben pedig meglepő kapcsolatra a műalkotások között, valamint képet adjon a térség történetének kulturális sokszínűségéről. E mellett a szakralitás, a spiritualitás értelmezése és művészi megnyilvánulása az a rendezőelv, amely átfogja a budapesti kiállítás egészét.

A kiállítás legrégebbi darabja egy i.e 7 évezredben, mészkőből készült újkőkori maszk. A júdeai sivatagban talált páratlan lelet a legkorábbi maszkok közül való és valószínű, hogy vallási szertartások, mágikus rítusok során használták. Későbbről az i.e. 13. századból valók azok az ember alakú, festett terrakotta-koporsók, amelyeket Gáza környékén ástak ki régészek, és amelyek egyértelműen egyiptomi hatásokat mutatnak. A tárlat legértékesebb és talán legizgalmasabb tárgya a 2000 éves holt-tengeri tekercsek egy darabja

 A különleges dokumentumok elő darabjait 1947-ben beduin pásztorok fedezték fel Kirbet Qumrán közelében, a Holt-tenger északnyugati partján. A 20. század egyik legfontosabb régészeti leleteinek tartott pergamentöredékek a Biblia könyveinek másolataiból, valamint apokrif munkákból és egy vallási szekta irataiból származnak. A kiállításon látható a tekercsek közül a leghosszabb töredék, egy ideális templom részletes tervét ismertető ún. Templom-tekercs egy 40 centiméteres része.
A kiállított műtárgyak között látható egy 17. századból származó, 550 selyempapír lapot tartalmazó aranyozott Korán valamint számos, Tórához tartozó kegytárgy (köpeny, Tóra mutató, vért, korona). Ezek mellett számos más, a zsidó vallási rítusokhoz köthető tárgy is látható, ilyen például egy áldásmondó-kehely, egy imakönyv, vagy egy, Európa különböző országaiból összegyűjtött fűszertartó-gyűjtemény, amelynek negyven különböző formájú, díszes darabját a Sabbatot lezáró Havdala-szertatásokon használták. A kereszténység emlékeit pedig olyan különleges, ritka tárgyak képviselik, mint például Secondo Piának a Torinói lepelről 1898-ban készített fotográfiájának negatív és pozitív képe.
Az Izrael Múzeum képzőművészeti alkotásait olyan remekművek képviselik, mint Rembrandt: Szent Péter a börtönben című 1631-ben született alkotása – a festmény az újszövetségi Apostolok cselekedetei alapján a jeruzsálemi börtöncellában ábrázolja Péter apostolt, miután letartóztatták Heródes katonái – Nicolas Poussin: A jeruzsálemi Templom kifosztása és lerombolása, Turner jeruzsálemi tájképei, Chagall: A rabbi című festménye, vagy Rodin bronzszobra: Írisz, az istenek hírnöke.
 
A tárlat gazdag válogatást nyújt a közel-keleti múzeum 20. századi és kortárs anyagából is: Rothko, Serrano, Richter, Anthony Gormley, vagy Mark Wallinger Ecce Homo című, 1999-ben a Londoni Trafalgar téren kiállított, Jézust ábrázoló alkotása önmagukban is figyelemre méltó művei a budapesti kiállításnak
2008 és 2010 között a Jeruzsálemi Izrael Múzeum felújítás miatt részlegesen zárva tartja a kiállítótereit. Ez a felújítási projekt teszi lehetővé, hogy a jeruzsálemi gyűjtemény számos féltve őrzött, egyébként a múzeum állandó kiállításán szereplő műtárgya 2009 nyarán Budapesten legyen látható.
A kiállítás kurátora Yigal Zalmona, az Izrael Múzeum főkurátora. Rendezője Jerger Krisztina.

 

 

 

BreuerPress-MCONET