KÜLFÖLDI HÍREK

FORRADALMI

LESZÁMOLÁSSAL

FENYEGETŐZIK AZ

IRÁNI FORRADALMI
GÁRDA


 

 FORRADALMI LESZÁMOLÁSSAL FENYEGETŐZIK AZ IRÁNI FORRADALMI
GÁRDA
 Teherán – Az iráni iszlám forradalmi gárda hétfőn figyelmeztette az
ellenzékieket, hogy “a forradalmi módon fog szembeszállni” velük, ha
tovább tiltakoznak az utcákon az elnökválasztás szerintük
meghamisított eredménye miatt. Az ország legerősebb fegyveres
milíciája felszólította a tüntetőket, hogy “hagyják abba a
szabotálást és zavargásokat”. Tevékenységük “összeesküvés Irán
ellen” – hangoztatta a gárdisták közleménye, amely ellenkező esetre
a saját fellépésük mellett kilátásba helyezte más milíciák,
rendfenntartó erők és büntető alakulatok bevetését is. Válaszuk
“forradalmi és döntő lesz az összeesküvésre és a zavargásra” –
ígérték. A rendszer ideológiai alapon szervezett fegyveres ereje
most először adott ki figyelmeztetést az ellenzékiek számára a
tiltakozások kezdete óta. Mir Hoszein Muszavi, a vesztesnek
nyilvánított egyik elnökjelölt vasárnap esti üzenetében fenntartotta
a jogot a további tiltakozásra. Hétfőn hozzávetőleg ezren tüntettek
Teherán központjában
Két órával a megmozdulás kezdete után a nagy erőkkel felvonuló
rohamrendőrség könnygáz bevetésével és a levegőbe leadott
figyelmeztető lövésekkel feloszlatta a tömeget. Több ellenzéki
tüntetőt őrizetbe vettek a rendőrök.
 
 AZ IRÁNI ŐRÖK TANÁCSA: 50 KÖRZETBEN TÖBB VOKSOT ADTAK LE, MINT
AMENNYI SZAVAZÓ VOLT
 Teherán – Az iráni Őrök Tanácsa elismerte, hogy a június 12-i
elnökválasztás során 50 szavazókörzetben több voksot adtak le, mint
amennyi szavazásra jogosult volt – jelentette hétfőn az iráni állami
tv a testület szóvivőjére hivatkozva. A szóvivő hangsúlyozta: ennek
a szabálytalanságnak “nem volt jelentős befolyása” a választás végső
kimenetelére, amelynek értelmében az eddigi elnök, Mahmúd
Ahmadinezsád kapott újabb négyéves mandátumot. Az ellenzéki jelöltek
éppen e visszásságok miatt emeltek kifogást az Őrök Tanácsánál a
választás végeredményének ügyében. A szóvivő azonban kijelentette: a
testület előzetes vizsgálatai szerint nem 170 körzetben észlelték
ezt a rendellenességet, mint azt a panaszosok állították, hanem
csupán 50-ben.

 EU: TELJESÍTENI KELL A NÉPAKARATOT IRÁNBAN
 Brüsszel – Reményét fejezte ki hétfőn Javier Solana, az európai
uniós tagországok közös kül- és biztonságpolitikai képviselője, hogy
Iránban a most zajló események végén a lakosságnak az
elnökválasztáson kifejezett kívánsága teljesül majd. Jaap de Hoop
Scheffer NATO-főtitkárral Brüsszelben közösen tartott
sajtótájékoztatóján, egy kérdésre válaszolva az uniós főképviselő
leszögezte: “azt szeretnénk látni, hogy tiszteletben tartják a nép
akaratát”. Carl Bildt, az EU soros elnökségét a jövő hét közepétől
betöltő Svédország külügyminisztere ugyancsak a belga fővárosban
arra hívta fel a figyelmet, hogy a perzsa államban is biztosítani
kell a békés tüntetések jogának teljesülését. Az Európai Unió – a
cseh elnökség által hétfőn Brüsszelben kiadott nyilatkozatban –
“alaptalannak és elfogadhatatlannak” tartja az iráni hatóságok
vádjait, amelyek szerint az EU egyes tagállamai beavatkoztak az
iráni választásokba. A nyilatkozat szerint az EU-t mélységesen
aggasztja a tüntetőkkel szemben alkalmazott erőszak, amely
emberéletekbe is került. Az integrációs szervezet felszólítja az
iráni hatóságokat, hogy “demokratikus párbeszéd útján, békés
eszközökkel oldják meg a válságot, és mellőzzék az önkényes, tömeges
őrizetbe vételeket”.

 EGY PALESZTIN ÁLLAM DEMILITARIZÁLÁSÁT NETANJAHU ELSŐDLEGES
FELTÉTELNEK TEKINTI
 Berlin, Abu Disz – Megerősítette az izraeli miniszterelnök, hogy
egy majdani palesztin állam demilitarizálását a közel-keleti
békerendezés elsődleges előfeltételének tekinti. Izrael nem akar
határai mentén egy “második Iránt” – fogalmazott a Bild című német
napilapnak adott, az újság hétfői számában megjelent interjújában
Benjamin Netanjahu. Az izraeli kormányfő egy, a közelmúltban
elhangzott beszédében jelezte először, hogy hajlandó lenne egy
korlátozott jogkörű – hadsereggel nem rendelkező – palesztin állam
elfogadására, amit ezúttal is megerősített. Netanjahu
elengedhetetlennek nevezte azt is, hogy a palesztinok elismerjék
Izraelt a zsidó nép államaként. Szalám Fajjád palesztin kormányfő
hétfőn mondott beszédében célként tűzte ki a palesztin állam két
éven belül történő létrehozását. Abbász politikájával összhangban a
kormányfő ismételten jelezte: a palesztinok nem hajlandók
újrakezdeni a béketárgyalásokat Izraellel addig, amíg a zsidó állam
be nem fagyasztja a telepek építését a megszállva tartott
Ciszjordániában. Fajjád leszögezte: még mindig lát lehetőséget a
békére, de nem a Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő által
elmondott forgatókönyv alapján. Hozzátette: azt várják, hogy
külföldi hatalmak betartatják Izraellel az ígéreteit.

 NEHÉZ EU-ELNÖKSÉGRE KÉSZÜL A JÚLIUSBAN HIVATALBA LÉPŐ
SVÉDORSZÁG
 Brüsszel – Nehéz félévre számít az Európai Uniós következő soros
elnökeként Svédország, amely július elsején veszi át a hat hónapos
megbízatást a jelenlegi elnök Csehországtól. Cecilia Mallström
európai uniós ügyi és Carl Bildt külügyminiszter a programot hétfőn
Brüsszelben bemutatva leszögezték, hogy legfőbb témáik élén a
nemzetközi gazdasági válság kezelése és a nemzetközi klímavédelmi
tárgyalások sikerének elősegítése áll. A tovább EU-bővítés is
kiemelt téma lesz – közölte Bildt, hozzáfűzve: a tagságra esélyes
következő nemzet, Horvátország csatlakozásának folyamata attól is
függ, mikor tudja megoldani kétoldalú tengeri határvitáját
Szlovéniával.