Szabadtéri Bauhaus-múzeuma

Százéves Tel-Aviv


– Százéves Tel-Aviv, a világ legnagyobb szabadtéri Bauhaus-múzeuma
Április 11-én
ünnepli alapításának centenáriumát az izraeli Tel-Aviv. Száz évvel
ezelőtt a családok kagylók segítségével sorsolták ki a parcellákat,
nem sokkal később azonban már „sivatagi csodaként”, majd az „első
héber városként” emlegették a helyet, amely a szintén jubileumi, 90.
évfordulóját ünneplő Bauhaus stílus fellegvára, és emellett Izrael
motorja.
A városi krónikák szerint Akiva Weiss, a pionírok vezére hatvan
fehér kagylóra írta fel az alapító családok nevét, hatvan szürkére
pedig a parcellák sorszámait – így hát egy sorsolással indult a
„sivatagi csoda” története. A pionírok egy évvel a teleklottót
követően adták településüknek a Tel-Aviv nevet, amelyet
több-kevesebb sikerrel az elmúlt évszázad során számos becenév mögé
bújtattak.
A húszas években már 30 ezer lakója volt a fákkal, parkokkal és
kertekkel szegélyezett városnak, amely hivatalosan csak 1934-ben
nyerte el a városi rangot. Ekkoriban nőtt meg a nácizmus elől
menekülő zsidók száma, s Tel-Aviv 1936-ban már 130 ezer lakost
számlált.
Az európai zsidó menekültekkel építészek is érkeztek a
Földközi-tenger partjára, akik magukkal hozták a Bauhaust. 1956-ig
mintegy 4500 épületet húztak fel a klasszikus Bauhaus stílus
jegyében, a fehér és pasztell színekben tündöklő homlokzatoknak
köszönhetően megszületett a város újabb beceneve, a „Fehér Város”.
Tel Aviv mai napig világszerte a Bauhaus legnagyobb szabadtéri
szentélye, 2003 óta a világörökség része, noha ez több mint ezer
épület restaurálásának szigorú kötelezettségével jár.
A nyolcvanas évek beköszöntével odalett a „Fehér Város” név,
reklámstratégák javaslata alapján a New York-i „Nagy Alma”
kistestvéreként „Kis Almának” kezdték hívni a becenevektől sújtott
várost. A „Kis Alma” azonban nem bírta sokáig, csakúgy mint a „Nagy
Narancs” sem, mely a jelentős izraeli narancsexportra utalt.
Napjainkban 400 ezer lakosával Tel-Aviv Jeruzsálem után Izrael
második legnagyobb városa, gazdasági motorja. A Földközi-tenger
partján működik az értékpapír- és gyémánttőzsde, a Szilícium-vádi
pedig az amerikai Szilícium-völgyhöz hasonlóan hightech-vállalatok
székhelye.
Statisztikák szerint naponta 800 ezer ember ingázik a városba, ahol
a dugók olyan idegesítőek, mint a robbanásszerűen emelkedő bérleti
díjak. Tel-Aviv ugyanis egyúttal a térség legdrágább városa, bár ez
nem tartja vissza a kozmopolita metropolisz rajongóit.
Tel-Aviv korunk egyik legfelkapottabb városa, fiatalos és menő,
ugyanakkor régió egyik legtoleránsabb helye is. Jelenleg tehát két
becenév van versenyben az elsőségért, a homoszexuálisok elfogadását
és támogatását jelző „Rószaszín város”, és az éjjel-nappal
szórakozási és kulturális élményeket kínáló helyre utaló „Város,
amely soha sem alszik”.
Egy azonban biztos: „valóra vált alapító atyáink álma, akik száz
évvel ezelőtt a homokdűnék között állva lehetőséget láttak egy
dinamikusan fejlődő város létrehozására” – mondja Ron Huldai,
Tel-Aviv polgármestere.
BreuerPress-MTI-DPA