több száz éves
sztereotípiák
Az antiszemitizmus modern formái az összes európai országban megfigyelhetőek –
mondta Kovács András, a Közép-európai Egyetem (CEU) oktatója szerdán
Budapesten egy nemzetközi konferencián, hozzátéve, a több száz éves
antiszemita sztereotípiák még mindig jelen vannak Európában.
A legutóbbi, antiszemitizmust vizsgáló közvélemény-kutatás azt
mutatta, hogy az európaiak 31 százaléka úgy gondolja, a zsidók
felelősek a kirobbant gazdasági válságért, negyven százaléka pedig
úgy vélekedik, hogy a zsidóknak túl nagy hatalmuk van az üzleti
világban. Ezek a számok is azt mutatják, hogy a több száz éves
antiszemita sztereotípiák még mindig jelen vannak Európában –
közölte Kovács András az Antiszemitizmus a jelenkori Európájában
című konferencián.
Aliza Bin-Noun izraeli nagykövet a tanácskozás megnyitóján azt
hangsúlyozta, hogy a szólásszabadság nem szolgálhatja az
antiszemitizmus terjesztését. Meg kell erősíteni a politikai
elkötelezettséget az antiszemitizmus elleni küzdelem mellett. Jogi
lépéseket is kell tenni az antiszemita és gyűlöletbeszéd
megelőzéséért és az oktatásnak is alapvető szerep jut – tette hozzá.
Az antiszemitizmus még mindig jelen van a világ legtöbb
országában és a nemzetközi közösség is még mindig küzd ezzel a
problémával. Fellelhető az antiszemitizmus az Izraelt bíráló
megnyilvánulásokban is – mondta a nagykövet.
Jehuda Blum, Izrael volt ENSZ-nagykövete beszédében kiemelte,
hogy napjainkban az antiszemitizmus a szélsőjobboldalon és a
szélsőbaloldalon is megjelenik.
A professzor történelmi áttekintésében rámutatott, hogy a náci
Németországnak a zsidóság megsemmisítésére kidolgozott tervei nem
valósulhattak volna meg a második világháború idején Magyarországon,
ha azokat a magyarok nem támogatták volna. Sok magyar hajlamos nem
tudomásul venni a magyar részvételt a holokausztban – emelte ki.
Jehuda Blum szerint az antiszemita véleménynyilvánítások
rendszeressé válása az ENSZ-ben hozzájárult az antiszemitizmus
terjedéséhez a világban. Az antiszemita megnyilvánulások a
világszervezetben bátorítólag hatnak a szélsőséges csoportokra –
hangsúlyozta az egykori diplomata.
A professzor szerint az antiszemitizmus elleni küzdelemben nagy
szerepe van az igazságszolgáltatásnak, ez akár a szólásszabadság
korlátozásához is vezethet: a szólás- és gyülekezési szabadság nem
korlátlan és nem abszolút. A szavak önmagukban is sérthetik az
embereket – fűzte hozzá.
Az oktatásnak is nagy szerepe van, azonban túl kell lépni a
hagyományos kereteken: nemcsak az egyetemekre kell gondolni, hanem
például a médiára is. A folyamatban nagy szerepe lehet az
egyházaknak is – mutatott rá Jehuda Blum.
A kétnapos budapesti konferencia megnyitóján több diplomata és
egyházi vezető is jelen volt. A nemzetközi tanácskozást a
Közép-európai Egyetem együtt szervezte a budapesti izraeli,
amerikai, holland és lengyel nagykövetségekkel, továbbá az Európai
Bizottság Magyarországi Képviseletével és a Konrad Adenauer
Alapítvánnyal.
A konferencián a résztvevők a tervek szerint áttekintik a
szólásszabadság és holokauszt-tagadás összefüggéseit, a
gyűlöletbeszéd büntethetőségét, az előítéletek és a média szerepét,
valamint azt, hogyan lehet fellépni az antiszemitizmussal szemben a
politikai színtéren.
BreuerPress
