Visegrádi operaigazgatók

közös megoldások

a közös problémákra


A visegrádi országok operaházai esetében a költségvetési források apadása jelentette
problémák egyik megoldása lehet a közös produkciók létrehozása, a
rendezők, díszlettervezők, koreográfusok cseréje – hangzott el a
visegrádi operaigazgatók kétnapos budapesti megbeszélését követő
hétfői sajtótájékoztatón.

    A Magyar Állami Operaházban (MÁO) vasárnap és hétfőn megtartott
tanácskozáson Vass Lajos, a MÁO főigazgatója mellett a varsói Teatr
Wielki, a prágai Állami Opera és a prágai Nemzeti Színház, a
pozsonyi Nemzeti Színház, valamint a kassai Állami Színház
igazgatói, illetve vezető munkatársai vettek részt.
    Mint arra Vass Lajos a sajtótájékoztatón rámutatott, a
finanszírozás, a repertoár, az előadásszám, a művészek jogállása
tekintetében igen eltérőek a viszonyok a különböző országokban, épp
ezért hasznos volt az ismerkedés.
    Peter Himic, a kassai színház vezérigazgatója az együttműködés
fejlesztésének szükségességéről szólva megjegyezte: kétoldalú
projektek már léteznek, 2007 és 2013 között több, a határokon
átnyúló közös EU-s pályázatban vettek, vesznek részt. A 2013-as év
pedig páratlan lehetőségeket rejt, hiszen Kassa akkor –
Marseille-jel együtt – Európa kulturális fővárosa lesz.
    Silvia Hroncová, a pozsonyi Nemzeti Színház főigazgatója
kiemelte, hogy a Miskolci Bartók+ Nemzetközi Operafesztivállal
szinte már hagyományosnak mondható az együttműködés, és az idei
pozsonyi Nyári Fesztiválra meghívták a budapesti operaház zenekarát
is. A szlovák-magyar együttműködésre Keveházi Gábor, a Magyar
Nemzeti Balett igazgatója is említett példát, elmondta, hogy a
szeptemberi, világsztárokat felvonultató táncgálát Pozsonyban is
bemutatják.
    Egy több országot érintő produkcióról is beszámolt Silvia
Hroncová: a pozsonyiak decemberben bemutatott Gluck-előadását, az
Orfeo ed Euridice-t májusban Varsó veszi át, 2010-ben pedig
Budapesten láthatja majd a közönség.
    A pozsonyi Nemzeti Színház főigazgatója ugyanakkor hangsúlyozta:
a mostani találkozó csak kiindulási pontot jelentett, a
költségtakarékosságra hosszú távú stratégiát kell kidolgozni.
    Jitka Slaviková dramaturg, aki a prágai Állami Operát képviselte
a sajtótájékoztatón, elmondta, hogy intézményük, amelynek épülete
tavaly volt 120 esztendős, a megszűnés vagy beolvadás szélén áll, az
államnak ugyanis nincs több pénze a kéttagozatú együttesre. Most új
formai megoldást keresnek a finanszírozásra – fűzte hozzá a
dramaturg.
    Jiri Herman, a cseh főváros másik operatársulatának otthont adó
Nemzeti Színház művészeti igazgatója egyetértett Kovalik Balázzsal,
a MÁO művészeti vezetőjével abban, hogy a szakma és a publikum
egyaránt alulinformált, szükség van arra, hogy megismerjék, mi van a
„szomszédban”. Mint a cseh vezető fogalmazott, az eltérő
gondolkodásmód termékenyítően hathat mindenkire.
    Waldemar Dabrowski, a varsói nemzeti opera, a Teatr Wielki
főigazgatója, akinek a tanácskozás vége előtt haza kellett utaznia,
az MTI-nek nyilatkozva úgy vélte: ha a térség operaházai őrizni
akarják az elért színvonalat, akkor nyitniuk kell, tanulni a műfaj
legnagyobb személyiségeitől.
    A gazdasági válság a másik kényszerítő erő. Mivel pénzügyi
korlátozásokra számíthatnak, közösen kell választ találniuk arra,
hogy a minőség megőrzése mellett hogyan lehetséges költségeket
csökkenteni – hangsúlyozta Waldemar Dabrowski, aki szerint a
színpadok eltérő mérete nem lehet ok, csak ürügy a közös produkciók
létrehozásának halogatására.
    Kérdésre válaszolva elmondta: nyilvánvalóan segíti munkáját,
hogy 2002 és 2005 között kulturális miniszterként a lengyel kormány
tagja volt, hiszen nagyobb a rálátása a folyamatokra, de –
hangsúlyozta – a nézetei azután sem változtak, hogy letette a
miniszterséget.
    Megjegyezte: legnagyobb személyes eredményének azt tartja, hogy
elfogadtatta a lengyel döntéshozókkal, vonják ki a kultúrát a napi
politikai küzdelmekből, tekintsék olyan önálló pillérnek, amelyre az
állam a korszerűsítési törekvéseiben bizton támaszkodhat.

 

BPI-info +MTI