Dr. Feldmájer Péternek a Mazsihisz elnökének üzenete
Nehéz évet hagy maga mögött a magyarországi zsidóság, mert mint minden évben, az 5768. zsinagógai esztendőben is együtt volt az öröm és a bánat, a fény, és a sötétség, de talán ez utóbbiból most többet mutatott a világ mint szokásos. Emlékezzünk meg most az örömteljes pillanatokról, arról, hogy szabadon és büszkén ünnepelhettük meg a modern, önálló Zsidó Állam 60. születésnapját, és velünk ünnepeltek a magyar társadalom legkülönbözőbb csoportjai, méltatva e világtörténelmi jelentőségű eseményt.
Emlékezzünk meg arról, hogy ünnepeink és hétköznapjaink a zsinagógákban örömmel teltek, még ha sok olyan zsidó ember volt is, aki nem jött el közénk. Emlékezzünk meg az újra felépített váci zsinagóga júniusi megnyitásáról, és az elmúlt zsinagógai év utolsó előtti napjának felemelő eseményéről, az új békéscsabai zsinagóga felavatásáról.
Soha ne feledkezzünk meg arról – bármilyen is a környező világ -, hogy mindig azokra a jó dolgokra kell gondolnunk, amelyet az Örökkévaló adott nekünk, arra, hogy kötelességünk a magyarországi zsidóság hagyományainak megóvása, továbbadása, hogy erősödjünk zsidóságunkban, és hitünkben.
Csak együtt gondolkodva és együtt cselekedve van jövője a magyarországi zsidóságnak, mert hisszük, hogy gyermekeink és unokáink majd békében – és nem a gyűlölet légkörében – élhetnek e földön, ahol eleink is nyugszanak.
E gondolatok jegyében kívánok az egész magyarországi zsidóságnak Lösónó Tajvó Tikoszévűt, Irassunk be mindannyian aranybetűkkel a jók könyvébe.
