A tuberkulózis okozhatta
A tuberkulózis-járvány okozhatta a világ legősibb
városaként ismert Jerikó vesztét – állítják a kutatók.
Jelenleg évente kilencmillió friss tébécés esetet
diagnosztizálnak, köztük 450 ezer olyan megbetegedést, amelyet
gyógyszer-rezisztens törzsek okoznak – adta közre a riasztó adatot a
The Guardian című angol napilap online kiadása.
Mark Spigelman, a University College of London professzora
szerint nincsenek új betegségek. Az orvosoknak általában a régi
korok új köntösbe bujtatott kórságaival van dolguk, így a hatékony
gyógyításhoz nem árt a régészekkel szövetkezniük.
A projektben, amelyben brit tudósok mellett izraeli, palesztin
és német kutatók is részt vesznek, megvizsgálják azokat az emberi
csontmaradványokat, amelyek még az 1950-es években kerültek elő
Jerikóban. A Kathleen Kenyon brit régész által vezetett ásatások
során sok ezer csont került elő, amelyek közül némely 8000 ezer
évnél is idősebb.
A csontok mostani vizsgálatakor a tudósok felfigyeltek a rajtuk
látszó károsodásra, ami arra utal, hogy Jerikó lakosai közül sokan
tuberkulózisban szenvedtek.
„Úgy tűnik, hogy nem a harsonák okozták Jerikó falainak
leomlását, hanem köhögésjárvány” – emelte ki Mark Spigelman.
A professzor és csapata most a csontmaradványok DNS-vizsgálatát
végzi abban a reményben, hogy felfedezik azokat a géneket,
amelyektől meghatározták az egyénnek a tbc-kórokozójával szembeni
fogékonyságát vagy ellenállását. Ez pedig sokkal hatékonyabb
gyógyszerek kifejlesztését tenné lehetővé.
A kutatók azt is vizsgálják, hogy miként változott az évezredek
során a kórokozó.
„Ahogy az emberek fejlődtek, úgy fejlődtek a kórokozók is:
ezeket a változásokat szeretnénk nyomon követni” – hangsúlyozta Mark
Spigelman.
Magyarázata szerint a tbc kórokozójának városi környezetre van
szüksége. „A tuberkulózis urbánus betegség, mivel az emberek köhögés
útján terjesztik. Abból kiindulva, hogy Jerikó volt a világ legelső
ismert városa, egykori lakosainak maradványa kulcsfontosságú ahhoz,
hogy végigkövessük a kórokozó fejlődését a legkorábbi időktől
napjainkig” – mondta a professzor.
Nem minden kórokozó fejlődése vizsgálható csontleletek alapján.
Simon Mays, a brit örökségvédelmi szervezet, az English Heritage
szakértője szerint számos fertőzés, így a vírusok okozta betegségek
nem hagynak nyomot a csontokon. Nem így a baktériumok, hiszen a
tuberkulózison kívül a lepra és a szifilisz okozta fertőzés is
szignifikáns jeleket hagy a csontozaton. Mindeme kórokat újból
górcső alá vették régészeti leletek segítségével.
„Hasznosak lehetnek a történeti nyomok is. Tanulmányozhatjuk a
pestis áldozatainak földi maradványait is, mivel tudjuk, hogy sokan
speciális közös sírokban alusszák örök álmukat” – emelte ki Simon
Mays.
Ismertetése szerint a kutatók nemrég exhumálták az 1918-as
spanyolnátha áldozatainak földi maradványait. E kutatások eredményei
pedig döntő fontosságúak lehetnek, ha „fel akarunk készülni az
eljövendő nagy járványok elleni védekezésre”.
A Nagy-Britanniában végzett régészeti feltárások arra is fényt
derítették, hogy a középkorban a szigetország lakosságát izületi
bántalmak kínozták.
David Miles régész szerint a feltárások azt is kimutatták, hogy
a közelmúltig a gyermekeket hároméves korukig táplálták anyatejjel,
s így jobban fel voltak vértezve a betegségekkel szemben.
„A történelem tanulsága szerint a korai elválasztás, ahogy ez
manapság szokás, nem feltétlenül jó dolog” – hangsúlyozta az
archeológus.
BreuerPress-MTI
városaként ismert Jerikó vesztét – állítják a kutatók.
Jelenleg évente kilencmillió friss tébécés esetet
diagnosztizálnak, köztük 450 ezer olyan megbetegedést, amelyet
gyógyszer-rezisztens törzsek okoznak – adta közre a riasztó adatot a
The Guardian című angol napilap online kiadása.
Mark Spigelman, a University College of London professzora
szerint nincsenek új betegségek. Az orvosoknak általában a régi
korok új köntösbe bujtatott kórságaival van dolguk, így a hatékony
gyógyításhoz nem árt a régészekkel szövetkezniük.
A projektben, amelyben brit tudósok mellett izraeli, palesztin
és német kutatók is részt vesznek, megvizsgálják azokat az emberi
csontmaradványokat, amelyek még az 1950-es években kerültek elő
Jerikóban. A Kathleen Kenyon brit régész által vezetett ásatások
során sok ezer csont került elő, amelyek közül némely 8000 ezer
évnél is idősebb.
A csontok mostani vizsgálatakor a tudósok felfigyeltek a rajtuk
látszó károsodásra, ami arra utal, hogy Jerikó lakosai közül sokan
tuberkulózisban szenvedtek.
„Úgy tűnik, hogy nem a harsonák okozták Jerikó falainak
leomlását, hanem köhögésjárvány” – emelte ki Mark Spigelman.
A professzor és csapata most a csontmaradványok DNS-vizsgálatát
végzi abban a reményben, hogy felfedezik azokat a géneket,
amelyektől meghatározták az egyénnek a tbc-kórokozójával szembeni
fogékonyságát vagy ellenállását. Ez pedig sokkal hatékonyabb
gyógyszerek kifejlesztését tenné lehetővé.
A kutatók azt is vizsgálják, hogy miként változott az évezredek
során a kórokozó.
„Ahogy az emberek fejlődtek, úgy fejlődtek a kórokozók is:
ezeket a változásokat szeretnénk nyomon követni” – hangsúlyozta Mark
Spigelman.
Magyarázata szerint a tbc kórokozójának városi környezetre van
szüksége. „A tuberkulózis urbánus betegség, mivel az emberek köhögés
útján terjesztik. Abból kiindulva, hogy Jerikó volt a világ legelső
ismert városa, egykori lakosainak maradványa kulcsfontosságú ahhoz,
hogy végigkövessük a kórokozó fejlődését a legkorábbi időktől
napjainkig” – mondta a professzor.
Nem minden kórokozó fejlődése vizsgálható csontleletek alapján.
Simon Mays, a brit örökségvédelmi szervezet, az English Heritage
szakértője szerint számos fertőzés, így a vírusok okozta betegségek
nem hagynak nyomot a csontokon. Nem így a baktériumok, hiszen a
tuberkulózison kívül a lepra és a szifilisz okozta fertőzés is
szignifikáns jeleket hagy a csontozaton. Mindeme kórokat újból
górcső alá vették régészeti leletek segítségével.
„Hasznosak lehetnek a történeti nyomok is. Tanulmányozhatjuk a
pestis áldozatainak földi maradványait is, mivel tudjuk, hogy sokan
speciális közös sírokban alusszák örök álmukat” – emelte ki Simon
Mays.
Ismertetése szerint a kutatók nemrég exhumálták az 1918-as
spanyolnátha áldozatainak földi maradványait. E kutatások eredményei
pedig döntő fontosságúak lehetnek, ha „fel akarunk készülni az
eljövendő nagy járványok elleni védekezésre”.
A Nagy-Britanniában végzett régészeti feltárások arra is fényt
derítették, hogy a középkorban a szigetország lakosságát izületi
bántalmak kínozták.
David Miles régész szerint a feltárások azt is kimutatták, hogy
a közelmúltig a gyermekeket hároméves korukig táplálták anyatejjel,
s így jobban fel voltak vértezve a betegségekkel szemben.
„A történelem tanulsága szerint a korai elválasztás, ahogy ez
manapság szokás, nem feltétlenül jó dolog” – hangsúlyozta az
archeológus.
BreuerPress-MTI
