A Nemzeti Gondnokság idén minőségi fejlesztést tervez a kezelésében lévő műemlékek és történeti kertek látogatói komfortjában és a turisztikai kínálat bővítésében.
Első körben 20 épület esetében egységesítik a nyitva tartást, növelik a bemutatható elemeket és javítják a látogatók fogadásának színvonalát. Cél az is, hogy a Nemzeti Gondnokság mindenütt egységes arculattal jelenjék meg, s a helyi sajátosságok mellett ugyanolyan minőségű idegenforgalmi kínálattal – információs szolgáltatások, kedvezményes jegyek más épületekbe, ajándékboltok hálózata, stb – jelenjék meg. Színesítik az ismeretterjesztő kiadványozást, mindenekelőtt az alapkiadványok palettáját (ismertető leporellók, kert-térképek, olcsóbb árfekvésű füzetek, stb –, és reklámcserét szerveznek a közgyűjteményekkel, más nyitva tartó műemlékegyüttesekkel (például a kastélyokkal) és a helyi köz-, illetve kulturális intézményekkel. A tervek között szerepel, hogy azokban a kastélyokban, ahol még más üzemeltetők vannak – ilyenek például a szabadkígyósi vagy a csákvári kastélyok – a használókkal való egyeztetés után legalább a részleges bemutathatóságra lehetőséget teremtsenek. A fejlesztés a következő műemlékeket érinti:
Csákvár, Esterházy kastély
Dég, Festetics kastély
Edelény, L’Huillier-Coburg kastély
Fáj, Fáy kastély
Fertőd, Esterházy kastély
Fertőrákos, püspöki kastély
Füzérradvány, Károlyi kastély
Nádasdladány, Nádasdy kastély
Oroszlány, Majk-puszta, Kamalduli remeteség
Ozora, Ozorai Pipo vára
Pécel, Ráday-kastély
Pécs, Jakováli Hasszán pasa dzsámija, Idrisz Baba türbéje
Sirok, várrom
Somogyvár, bazilika és bencés apátság romjai
Sümeg, püspöki palota
Szabadkígyós, Wenckheim kastély
Tata, Esterházy kastély
Tuzsér, Lónyay kastély
Vértesszentkereszt, bencés templom és kolostorrom
Zsámbék, templomrom
Kínálatbővülés Fertőd-Eszterházán
A 2008. évben várható uniós forrásokból ősszel megkezdődnek az Esterházy kastély helyreállítási és fejlesztési munkálatai. Mivel a Nemzeti Gondnokság célja, hogy a kastély a munkák alatt is nyitva legyen, a kastély látogathatóságát változtatni, a látogatói útvonalakat módosítani kell. Részben ez a várható körülmény, részben pedig az az adottság, hogy a műegyüttes már ma is alkalmas a többrétegű bemutatásra, az idei idegenforgalmi szezonban – június 3-tól – bővítik a megtekinthetőség körét és ehhez kapcsolódóan a turisztikai szolgáltatások kínálatát.
A kínálatnövekedés első, tartalmilag fő eleme a bemutatás térbeli kiterjesztése és több látogatói útvonal bevezetése. A kastély ma mutatott részei képezik az ún. kiskört, amely látogatói igény szerint ún. nagykörré is bővíthető lesz. Bevezetnek ezenkívül egy kiscsoportokban igénybe vehető speciális túrát („Felfedezők útja”) is, amely az épületegyüttes rejtett értékeit (például a restaurálás alatt álló termeket, a belvederét, pincéket, stb) is bemutatja. A bővítés második elemeként a látnivalók kisebb kollekciókkal (tárgyegyüttesek, fejlesztési tervek, stb) gazdagodnak. A közönség fogadásának két szintre bontásával („belépő”-szint és a „bentlét”-szintje) a látogatói komfort emelése szintén része a változásnak. A „belépő”-szinthez tartozik a múzeumi pénztárnak a mai információs irodával egyesítése a keleti patkó végében (belépőjegyek, rendezvényjegyek árusítása együtt), és az ide befogadott világörökségi és tourinform irodával az általános és térségi információs szolgáltatások színesítése. A „bentlét”-szintjét a mai pénztár helyiség informatív várakozóvá, illetve a jelenlegi várakozó terem ajándéktárgy bolttá alakítását és a minőségi emléktárgy, kiadvány, stb kínálat szélesítését jelenti. Ehhez kapcsoltan bővítik a kávézót, amelynek mai tereit megnövelik és igényes kínálatot biztosító partnerrel üzemeltetik. Működni kezd a kastély szállodája, amely részben minden igényt kielégítő történeti lakosztályokkal, részben pedig egyszerűbb komfortú 2 és 4 ágyas szobákkal várja vendégeit.
A június 3-tól bevezetésre kerülő látogatói útvonalak:
Kastélymúzeum: hercegi és királyi lakosztályok, nyári ebédlő (Sala Terrena), díszterem, zeneterem, kápolna – cca 1 óra.
A kastélymúzeum megtekintése során elsősorban a 18. századi hercegi időszak reprezentációját szolgáló dísztereket és enteriőröket járhatjuk végig. (A termek egy része helyreállítás és restaurálás alatt áll, ezért a látogatási útvonalak időnként módosulnak.) A vezetés a főépület külső díszlépcsője melletti bejárattól, a múzeumi előtérből indul és először a belső lépcsőházon megyünk föl az emeletre. (A lépcsőház barokk festéséről az ún. kutatóablakok és egy rekonstrukciós rajz ad képet.) A fehér-arany színekben pompázó, gazdagon díszített zeneterembe érkezünk, amelybe a pazar főúri ünnepeken a külső díszlépcsőről léptek be a vendégek, s amely a díszterem egyfajta előtereként és koncertteremként is szolgált.
Innen a nyugati, ún. főhercegi lakosztály teremsorán haladunk tovább. (Az enteriőrök csak részben tükrözik az egykori gazdagságot, mivel berendezésük javarészt elpusztult.) Az Esterházy család és a kastély történetét felvillantó kis kiállítás után a kastélykápolnába pillanthatunk be a keleti karzatról. A kápolna – melynek mennyezetfreskója a Regnum Marianumot ábrázolja – restaurálása néhány évvel ezelőtt fejeződött be. A főhercegi teremsor szalonjából érünk a hercegi reprezentáció fő helyszínére, a díszterembe. A közelmúltban restaurált mennyezetkép (Apolló a Nap-szekerén) és a szintén régi pompájukban helyreállított stukkók és díszek lenyűgöző hatást gyakorolnak a nézőre. A díszterem után a királyi lakosztály részben rekonstruált termeit tekintjük meg. (Itt szállt meg 1773-ban Mária Terézia, amikor Miklós herceg többnapos barokk ünnepén vett részt.)
Az emeleti díszterek után a földszinten kialakított sala terrenát (nyári hűsölőt), a nyári ebédlőt, valamint a hercegi és hercegnéi lakosztályokat járjuk végig. A sala terrena közvetlenül a díszterem alatt elhelyezkedő, pazarul kialakított csarnok, amely a kerttel áll közvetlen összeköttetésben, s annak földszinti fókusza. Ahogy a díszteremhez a zeneterem, úgy tartozik hozzá a nyári ebédlő, a maga mérsékeltebb reprezentációjával. A lakosztályokhoz egy-egy kamarakert tartozott. Miklós hercegé a nyugati oldalon volt, szalonja a sala terrenába, hálószobája pedig a jelenleg restaurálás alatt álló kínai lakkszobába nyílott. (A lakkszobán keresztül lehet átjutni a nyári ebédlőbe.) A hercegnéi rezidencia tulajdonképpen a hercegi pandanja és szintén a sala terrenába nyílott. Mind a hercegi, mind a hercegnéi lakosztályokban érzékelhetjük a kastély különböző építési periódusainak szerkezeti alakításait és falfestési divatját. A részben eredeti bútorokon és berendezéseken túl az enteriőröket az Esterházy-gyűjtemény 18. és 19. századi festményei díszítik. A kastélymúzeum megtekintése a hercegnéi termekkel zárul. Befejezve a látogatást visszaérkezünk a múzeumi előtérbe, ahonnan nemcsak az ajándékbolthoz és a kávézóhoz juthatunk, hanem kisétálhatunk a kastély déli parkjába is.
Nagy kastélytúra: volt istállók, park, jószágkormányzói épület, díszudvar, hercegi és királyi lakosztályok, nyári ebédlő (Sala Terrena), díszterem, zeneterem, kápolna – cca 2 óra.
A nagy kastélytúra célja, hogy az Esterházy kastély főépületének díszterein túl a látogatók valamelyest képet alkothassanak a műegyüttest alkotó, egykoron fontos funkciókat ellátó melléképületekről és a parkról is. A túra ugyanakkor egy érdekes, fordított időbeli utazásnak is tekinthető: a még helyre nem állított részek bejárása során először az elmúlt évtizedekből megörökölt méltatlan állapotokkal, majd a pusztulásból kimentett berendezésekkel, s végül a megújult vagy éppen megújuló hercegi reprezentációval találkozunk.
A túra a kastély kovácsoltvas kapujától, a főbejárattól indul és a nyugati oldal angolkertjén áthaladva első állomása a „Fényes” Miklós herceg idejében 110 ló számára emelt istálló és kocsiszín épülete. A leromlott tömb kívülről is éppen hogy csak emlékeztet egykori funkciójára… Ha pedig belépünk, nem lóállásokat, hanem az 1945 utáni évtizedeket idéző belső tereket látjuk. A Joseph Haydn nevét viselő művelődési ház és mozi ugyan a ’90-es évek elején megszűnt, de még számos érdekes belső részlet tanúskodik ma is a kommunista-szocialista korszak kulturális életéről. (Az épület másik felét az ’50-es években idetelepült konzervgyár foglalja el. Az üzem már nem működik, csak raktárai maradtak meg.)
Az istállótól a fasorokkal szegélyezett 18. századi sétányon kelet felé haladva és az eredeti kapun átlépve a kastély déli homlokzata elé érünk. A hármas allé gyújtópontjából kibontakozik a tájformáló déli park látképe, s bár a barokk-rokokó kert már rég a múlté, a 20. század elején ültetett tiszafák és bukszusok geometrikus rendje és méretei lenyűgözőek. Míg a park keleti oldalát a gesztenyefasorok mentén a megmaradt jószágkormányzóság és a volt bábszínház tömbje zárja le, a nyugati oldalon nem áll szimmetrikus épület: itt emelkedett egykor az operaház épülete, amely a 19. században semmisült meg. A főépület keleti és nyugati kamarakertjeinek kúp alakban nyírt tiszafái szintén évszázados telepítésűek.
Tovább haladva kilépünk a park keleti kapuján és a volt gazdasági igazgatóság egyemeletes épületéhez (ún. kiskastély) érkezünk. Ez is felújításra vár, s mivel a ’90-es évek közepéig diák kollégium működött benne, e korszak emlékét őrzik még a falak. Az épület folyosóin látható a kastély szétszóródott, de újra összegyűjtött műtárgyainak és felszerelésének egy része: barokk szobrok, faragványok, kőkorlátok és kandallók darabjai, kovácsoltvas munkák és különböző töredékek. Az érdekességeket kis bélyeges tégla gyűjtemény egészíti ki. Az épület hátsó frontjáról kinézve az elhagyatott belsőudvar és a 19. században magtárrá alakított marionettszínház helyreállítás előtt álló együttesét láthatjuk.
A jószágkormányzóság épületétől az észak-déli fasoron át a kastély pálmaháza mellett elsétálva érkezünk vissza a főbejárathoz, amely a belsőudvarra vezet. A díszudvarról, melynek centrumában szökőkút enged kicsit hűsölni, tárul elénk a kastély főépületének pompája. Miután kigyönyörködtük magunkat, a díszudvaron áthaladva lépünk be a fogadóterembe, ahonnan a kastélymúzeum (hercegi és királyi lakosztályok, nyári ebédlő, díszterem, zeneterem és kápolna) megtekintésére nyílik lehetőség.
Felfedezők útja: egykori rózsakert, istállók és jószágkormányzói épület, a feltárás alatt álló bábszínház, Miklós herceg restaurálás alatt lévő magánlakosztálya, padlás és a főépület kilátója (Belvedere), a keleti patkószárny, volt pálmaház + kastélymúzeum, cca 4 óra.
Egy kastély, különösen az olyan nagy és jelentős hercegi rezidencia, mint Esterházy „Fényes” Miklós eszterházai kastélya, mindig sokkal több érdekességet tartalmaz, mint amennyit egy rövid látogatás során az érdeklődők megtekinthetnek. A zártság oka jellemzően gyakorlati: számos olyan hely, architektonikus részlet és kuriózumszámba menő technikatörténeti emlék található az épületben, amely tömeges látogatásra nem alkalmas. Ezen érdekességekből mutatunk be egy csokornyit azoknak, akik alaposabban meg akarnak ismerkedni a kastéllyal, annak rejtett értékeivel, zegzugaival is.
A Felfedezők útja a főbejárattól indul és a nyugati patkószárny melletti angolkerten át érkezik az első érdekes helyszínre, az egykori rózsakertbe. A rózsakertet a kastély második fénykorában, bő száz évvel ezelőtt Miklós Pál herceg felesége, Cziráky Margit telepíttette. A kert szépsége ma már ugyan a múlté, de a még kitapintható telepítési struktúra és meglévő lugas érzékelhetővé teszi a múltat. (Illusztrálja egyúttal azt is, hogy milyen állapotból kell a kert revitalizációját elvégezni.) A rózsakertből az istállók-kocsiszín jelenleg felújítatlan épülettömbjébe megyünk át, ahol a szocialista időszakban létesített mozi és művelődési ház megmaradt részletei vallanak az 1945 utáni évtizedekről. A vetítőterem, a színpad, a ruhatár és a pénztár kialakítása szerkezetileg teljesen átalakította a valamikor 110 lóállással, kocsiszínnel és műhelyekkel büszkélkedő díszes épületet.
Az istállót elhagyva a kastély kelet-nyugati kereszttengelyének fasoros sétányán át az eredeti nyugati kapun keresztül lépünk be a rezidencia déli parkjába. A főépület homlokzata előtt állva bontakozik ki előttünk a tájalakító léptékű park és a szemet messzire vezető allék nyiladékai. Az egykor geometrikus, szökőkutakban és szobrokban gazdag barokk kertet bő száz évvel ezelőtt ültetett, s azóta óriásira nőtt tiszafák, bukszusok sorai váltották föl. „Fényes” Miklós parkjának szerkezete ennek ellenére még fölismerhető, sőt az egyik nagyméretű szökőkút „lenyomata” is megmaradt a talajban.
A „gyertya”-módra nyírt, kerthatároló gesztenyefasor mellett a keleti kapun át közelítjük meg az ún. kiskastélyt, a volt jószágkormányzóság egyemeletes épületét. A belsőudvaros tömb szintén helyreállításra vár, mai állapota a szocialista korszakban kialakított diákkollégiumot idézi. Földszinti folyosóján a kastélyból szétszóródott plasztikák, belsőtéri burkolatok, különféle berendezési tárgyak darabjai, s egy kis kiállítás a kastély építésekor használt bélyeges téglákból. A kiskastély kapuáthajtóján a belsőudvaron megyünk tovább, s elhaladva a még álló, jó száz éve a kert vízellátását biztosító víztorony mellett egy hosszan elnyúló, leromlott épülethez érünk: ebben rejtőzik az egykori marionett-színház. A színház ugyan elpusztult – a fénykor után magtárrá építették át –, de a most folyó kutatások feltárták különlegességeit. E kutatással megismerkedve és a felszínre bukkant érdekes részletekből képet alkothatunk egyfelől a bábszínház eredeti szépségéről, másfelől az épületrégészeti műhelymunkáról.
A marionettszínháztól kis ösvényen vágunk át a park gesztenyefasorához, s néhány percre megállva a hercegi gyermekek számára készült Pál-majornál, a főépületbe megyünk vissza. A díszudvaron keresztül a nagyközönség elől zárt, kápolna melletti csigalépcsőn megyünk föl a 2. emeletre, ahol „Fényes” Miklós herceg – jelenleg kutatás és restaurálás alatt álló – magánlakosztályába érkezünk. (A herceg másik lakosztálya a nyári ebédlőtől nyugatra, a földszinten volt.) A feltárt falképrészletek mutatják, hogy az 1945 után lakásokként használt termek mennyire pazarul festettek, s a korabeli luxusnak megfelelően gazdagon berendezettek lehettek. A lakosztályból annak idején a herceg közvetlenül át tudott menni a kastély ún. kilátójába (Belvedere), nekünk azonban ehhez most a padláson át tett kis kitérőre van szükségünk. A Belvedere lenyűgözően nagy, a főépületet teljes keresztmetszetében átérő belsőtér, egy részében galériaszerűen elválasztva. Oldalfalain két korszak festett lenyomatai… Egyrészt a 18. századi festés feltárt részletei, amelyek egy hatalmas lugas képét sugallják. (Ezt a festés kerül majd restaurálásra és kiegészítésre.) Másrészt a 2. világháborúban itt járt szovjet katonák cirill betűs, a Sztálin-korszakot dicsőítő feliratai. A „galériára” fölkapaszkodva az ablakokon át gyönyörű kilátás nyílik a tájra.
A Belvederé-ből a keleti lejárón, a kastélyszállodán át megyünk tovább, ahol – persze a vendégek zavarása nélkül – egy-egy történeti lakosztályt is megnézünk. A keleti szárny lépcsőin jutunk le a földszintre, a patkószárnyba, s közben rejtett architektonikus részletekre figyelhetünk föl. Itt voltak egykor a főúri életmód különböző kiszolgálóterei. A szárnyhoz kapcsolódó volt pálmaház – noha sok érdekességet őriz még – belső kialakítása már nem mutatja valamikori funkcióját, napjainkban rendezvények helyszínéül szolgál. A részben felújított termek és a pince egy részének megtekintésével zárul a Felfedezők útjának a rejtett értékeket bemutató vonala, ezt követően a legszebb enteriőröket csodálhatjuk meg a kastély múzeumában.
Ajándéktárgy pályázat:
Jóllehet a Nemzeti Gondnokságnál lévő műemlékek jó része még helyreállításra vár, az épületek és kertek lehetőség szerint nyitottak a látogatók előtt. Az intézmény feladatának tekinti a látogatók igényeinek kiszolgálását azzal is, hogy kisebb-nagyobb ajándék- és emléktárgy boltokat (shopokat) kialakítva kiadványokat és – természetesen színvonalas – ajándéktárgyakat forgalmazzon. A kínálat színesítéséhez természetesen ma már sok jó ötlet meríthető hazai és külföldi múzeumok kínálatából, ám nyilvánvaló, hogy a kreativitásnak, a fiatalos és érdekes ötleteknek fontos szerepe lehet a termékskála bővítésében. Ebből kiindulva az intézmény ötlet-, illetve tervpályázatot írt ki a művészeti közép- és felsőoktatásban tanulók számára az intézményhez tartozó műemlékek történeti, műtörténeti, építészeti értékeiből merítő ötletes és jó minőségű ajándéktárgyak tervezésére, a későbbi gyártás érdekében. Fontos szempont volt, hogy az elképzelések kötődjenek az adott épülethez, annak tradícióihoz és környezetéhez, ugyanakkor használati értékkel is bírjanak. A pályázaton belül a kiíró három kategóriában várja a pályamunkákat Egyfelől általános, a műemlékekbe látogatók széles köre számára érdekes és vonzó, a legkülönbözőbb műfajú igényes termékek ötletei, tervei. Másfelől a gyermekek és diákok számára készítendő, az értékek iránti érdeklődést felkeltő vagy lehetőség szerint játékosan tanító tárgyak tervei. Harmadrészt a kiíró külön témaként kezeli a Joseph Haydn zeneszerzővel és munkásságával kapcsolatos emléktárgyak tervezését. A zenetörténet óriása, Joseph Haydn ugyanis 1766-tól 1790-ig a Fertőd-Eszterházai rezidenciát építtető Esterházy „Fényes” Miklós zenésze és zenekarvezetője volt, így neve összefonódott a kastéllyal. Mivel 2009-ben lesz e jeles személyiség halálának 200. évfordulója, a Nemzeti Gondnokság a kulturális rendezvények szervezése mellett színvonalas ajándéktárgy kínálattal is készülni kíván.
Joseph Haydn jubileumi év:
A 2009. évi Haydn-évfordulóra a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága úgy tekint, mint a Fertőd-Eszterházai kastélyegyüttes kulturális-művelődéstörténeti rehabilitációját szolgáló, hosszútávon építkező folyamat kiemelkedő állomására. A Haydn-év országos, a Hungarofest Kht előkészítésében és szervezésében megvalósuló eseményeihez kapcsolódva a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága két álláspontot alakított ki:
● Egyfelől támogatja a Hungarofest Fertőd-Eszterházára tervezendő zenei programját, ha ennek költségvetési háttere (közvetlen és közvetett kiadások) biztosított.
● Másfelől kidolgozta saját, az alábbiakban összefoglalt és jellemzően nem zenei programtervét. Ennek legfontosabb elemei a következők:
Az Eszterháza név visszaadása
A mai Fertőd város eredeti neve „Fényes” Miklós hercegtől származik, aki a kastélyegyüttes kiépítését követően nevezte el művét Eszterházának. A településsel folytatott egyeztetések révén megoldható, hogy a kastélyt és szűkebb környezetét virtuális Eszterházaként jelöljük meg és a nevet a kommunikációban használjuk. A határok jelezhetők (határjelek, táblák, zászlók, őrbódék, stb) és a területen élők „Eszterháza polgára” dokumentumot kaphatnak. Mindez gazdagítható egyéb elemekkel: saját törvények, az itt élőknek a kastély használatára vonatkozó kedvezményei, díszpolgári cím adása, helyi pénz verése és használata, stb.
Esterházy „Fényes” Miklós és kora (kiállítás)
Az évfordulós események közé illeszkedik az az időszaki kiállítás, amely először dolgozza fel és mutatja be a kastélyt építtető Esterházy Miklós herceget és korát, az eszterházai „tündérvilágot”, és a mecénást, aki főúrként nyitott teret Haydn munkásságának. A kiállítás a zeneteremből nyugatra nyíló és a díszteremig húzódó térsorban kap helyet. Jellege szerint történeti kiállítás, amely kiegészítésként látványos, mozgásra, fény- és hangadásra képes maketteket, illetve díszletszerű, játékos megoldásokat is alkalmaz.
Haydn lakhelye – kiállítás a Muzsikaházban.
Haydn egykori eszterházai lakhelyén, a Muzsikaházban berendezzük (rekonstruáljuk) és a kastély megtekintéséhez kötve folyamatosan látogathatóvá tesszük azokat a lakótereket, ahol Haydn egykor élt. A lakóterek mellett kis gyógynövénykertet és önálló shopot is kialakítunk.
Köztéri szobor állítása
Leszámítva a Muzsikaház nyugati oldalán lévő emléktáblát, sem Joseph Haydnnak, sem Miklós hercegnek nincs köztéri szobra a településen. Az évfordulós rendezvények érdekes és maradandó eleme lesz – a várossal együttműködve – egy köztéri, emberközeli módon megformált szoborpár állítása a kastélyhoz kapcsolódóan. A Képző- és Iparművészeti Lektorátussal tartott előzsűrizés alapján a következő művészeti programot alakítottuk ki: Miklós herceg figurája a park felőli, díszteremből nyíló erkélyen áll (a hagyomány szerint innen adta az Eszterháza nevet), a herceg szolgálatában álló Haydn kastélyba igyekvő figurája pedig a Muzsikaház felől, a nyugati kamarakertet záró ballusztrád mellett kerül felállításra. (A két alak erős vizuális kapcsolatban van.)
BreuerPress info
Csákvár, Esterházy kastély
Dég, Festetics kastély
Edelény, L’Huillier-Coburg kastély
Fáj, Fáy kastély
Fertőd, Esterházy kastély
Fertőrákos, püspöki kastély
Füzérradvány, Károlyi kastély
Nádasdladány, Nádasdy kastély
Oroszlány, Majk-puszta, Kamalduli remeteség
Ozora, Ozorai Pipo vára
Pécel, Ráday-kastély
Pécs, Jakováli Hasszán pasa dzsámija, Idrisz Baba türbéje
Sirok, várrom
Somogyvár, bazilika és bencés apátság romjai
Sümeg, püspöki palota
Szabadkígyós, Wenckheim kastély
Tata, Esterházy kastély
Tuzsér, Lónyay kastély
Vértesszentkereszt, bencés templom és kolostorrom
Zsámbék, templomrom
Kínálatbővülés Fertőd-Eszterházán
A 2008. évben várható uniós forrásokból ősszel megkezdődnek az Esterházy kastély helyreállítási és fejlesztési munkálatai. Mivel a Nemzeti Gondnokság célja, hogy a kastély a munkák alatt is nyitva legyen, a kastély látogathatóságát változtatni, a látogatói útvonalakat módosítani kell. Részben ez a várható körülmény, részben pedig az az adottság, hogy a műegyüttes már ma is alkalmas a többrétegű bemutatásra, az idei idegenforgalmi szezonban – június 3-tól – bővítik a megtekinthetőség körét és ehhez kapcsolódóan a turisztikai szolgáltatások kínálatát.
A kínálatnövekedés első, tartalmilag fő eleme a bemutatás térbeli kiterjesztése és több látogatói útvonal bevezetése. A kastély ma mutatott részei képezik az ún. kiskört, amely látogatói igény szerint ún. nagykörré is bővíthető lesz. Bevezetnek ezenkívül egy kiscsoportokban igénybe vehető speciális túrát („Felfedezők útja”) is, amely az épületegyüttes rejtett értékeit (például a restaurálás alatt álló termeket, a belvederét, pincéket, stb) is bemutatja. A bővítés második elemeként a látnivalók kisebb kollekciókkal (tárgyegyüttesek, fejlesztési tervek, stb) gazdagodnak. A közönség fogadásának két szintre bontásával („belépő”-szint és a „bentlét”-szintje) a látogatói komfort emelése szintén része a változásnak. A „belépő”-szinthez tartozik a múzeumi pénztárnak a mai információs irodával egyesítése a keleti patkó végében (belépőjegyek, rendezvényjegyek árusítása együtt), és az ide befogadott világörökségi és tourinform irodával az általános és térségi információs szolgáltatások színesítése. A „bentlét”-szintjét a mai pénztár helyiség informatív várakozóvá, illetve a jelenlegi várakozó terem ajándéktárgy bolttá alakítását és a minőségi emléktárgy, kiadvány, stb kínálat szélesítését jelenti. Ehhez kapcsoltan bővítik a kávézót, amelynek mai tereit megnövelik és igényes kínálatot biztosító partnerrel üzemeltetik. Működni kezd a kastély szállodája, amely részben minden igényt kielégítő történeti lakosztályokkal, részben pedig egyszerűbb komfortú 2 és 4 ágyas szobákkal várja vendégeit.
A június 3-tól bevezetésre kerülő látogatói útvonalak:
Kastélymúzeum: hercegi és királyi lakosztályok, nyári ebédlő (Sala Terrena), díszterem, zeneterem, kápolna – cca 1 óra.
A kastélymúzeum megtekintése során elsősorban a 18. századi hercegi időszak reprezentációját szolgáló dísztereket és enteriőröket járhatjuk végig. (A termek egy része helyreállítás és restaurálás alatt áll, ezért a látogatási útvonalak időnként módosulnak.) A vezetés a főépület külső díszlépcsője melletti bejárattól, a múzeumi előtérből indul és először a belső lépcsőházon megyünk föl az emeletre. (A lépcsőház barokk festéséről az ún. kutatóablakok és egy rekonstrukciós rajz ad képet.) A fehér-arany színekben pompázó, gazdagon díszített zeneterembe érkezünk, amelybe a pazar főúri ünnepeken a külső díszlépcsőről léptek be a vendégek, s amely a díszterem egyfajta előtereként és koncertteremként is szolgált.
Innen a nyugati, ún. főhercegi lakosztály teremsorán haladunk tovább. (Az enteriőrök csak részben tükrözik az egykori gazdagságot, mivel berendezésük javarészt elpusztult.) Az Esterházy család és a kastély történetét felvillantó kis kiállítás után a kastélykápolnába pillanthatunk be a keleti karzatról. A kápolna – melynek mennyezetfreskója a Regnum Marianumot ábrázolja – restaurálása néhány évvel ezelőtt fejeződött be. A főhercegi teremsor szalonjából érünk a hercegi reprezentáció fő helyszínére, a díszterembe. A közelmúltban restaurált mennyezetkép (Apolló a Nap-szekerén) és a szintén régi pompájukban helyreállított stukkók és díszek lenyűgöző hatást gyakorolnak a nézőre. A díszterem után a királyi lakosztály részben rekonstruált termeit tekintjük meg. (Itt szállt meg 1773-ban Mária Terézia, amikor Miklós herceg többnapos barokk ünnepén vett részt.)
Az emeleti díszterek után a földszinten kialakított sala terrenát (nyári hűsölőt), a nyári ebédlőt, valamint a hercegi és hercegnéi lakosztályokat járjuk végig. A sala terrena közvetlenül a díszterem alatt elhelyezkedő, pazarul kialakított csarnok, amely a kerttel áll közvetlen összeköttetésben, s annak földszinti fókusza. Ahogy a díszteremhez a zeneterem, úgy tartozik hozzá a nyári ebédlő, a maga mérsékeltebb reprezentációjával. A lakosztályokhoz egy-egy kamarakert tartozott. Miklós hercegé a nyugati oldalon volt, szalonja a sala terrenába, hálószobája pedig a jelenleg restaurálás alatt álló kínai lakkszobába nyílott. (A lakkszobán keresztül lehet átjutni a nyári ebédlőbe.) A hercegnéi rezidencia tulajdonképpen a hercegi pandanja és szintén a sala terrenába nyílott. Mind a hercegi, mind a hercegnéi lakosztályokban érzékelhetjük a kastély különböző építési periódusainak szerkezeti alakításait és falfestési divatját. A részben eredeti bútorokon és berendezéseken túl az enteriőröket az Esterházy-gyűjtemény 18. és 19. századi festményei díszítik. A kastélymúzeum megtekintése a hercegnéi termekkel zárul. Befejezve a látogatást visszaérkezünk a múzeumi előtérbe, ahonnan nemcsak az ajándékbolthoz és a kávézóhoz juthatunk, hanem kisétálhatunk a kastély déli parkjába is.
Nagy kastélytúra: volt istállók, park, jószágkormányzói épület, díszudvar, hercegi és királyi lakosztályok, nyári ebédlő (Sala Terrena), díszterem, zeneterem, kápolna – cca 2 óra.
A nagy kastélytúra célja, hogy az Esterházy kastély főépületének díszterein túl a látogatók valamelyest képet alkothassanak a műegyüttest alkotó, egykoron fontos funkciókat ellátó melléképületekről és a parkról is. A túra ugyanakkor egy érdekes, fordított időbeli utazásnak is tekinthető: a még helyre nem állított részek bejárása során először az elmúlt évtizedekből megörökölt méltatlan állapotokkal, majd a pusztulásból kimentett berendezésekkel, s végül a megújult vagy éppen megújuló hercegi reprezentációval találkozunk.
A túra a kastély kovácsoltvas kapujától, a főbejárattól indul és a nyugati oldal angolkertjén áthaladva első állomása a „Fényes” Miklós herceg idejében 110 ló számára emelt istálló és kocsiszín épülete. A leromlott tömb kívülről is éppen hogy csak emlékeztet egykori funkciójára… Ha pedig belépünk, nem lóállásokat, hanem az 1945 utáni évtizedeket idéző belső tereket látjuk. A Joseph Haydn nevét viselő művelődési ház és mozi ugyan a ’90-es évek elején megszűnt, de még számos érdekes belső részlet tanúskodik ma is a kommunista-szocialista korszak kulturális életéről. (Az épület másik felét az ’50-es években idetelepült konzervgyár foglalja el. Az üzem már nem működik, csak raktárai maradtak meg.)
Az istállótól a fasorokkal szegélyezett 18. századi sétányon kelet felé haladva és az eredeti kapun átlépve a kastély déli homlokzata elé érünk. A hármas allé gyújtópontjából kibontakozik a tájformáló déli park látképe, s bár a barokk-rokokó kert már rég a múlté, a 20. század elején ültetett tiszafák és bukszusok geometrikus rendje és méretei lenyűgözőek. Míg a park keleti oldalát a gesztenyefasorok mentén a megmaradt jószágkormányzóság és a volt bábszínház tömbje zárja le, a nyugati oldalon nem áll szimmetrikus épület: itt emelkedett egykor az operaház épülete, amely a 19. században semmisült meg. A főépület keleti és nyugati kamarakertjeinek kúp alakban nyírt tiszafái szintén évszázados telepítésűek.
Tovább haladva kilépünk a park keleti kapuján és a volt gazdasági igazgatóság egyemeletes épületéhez (ún. kiskastély) érkezünk. Ez is felújításra vár, s mivel a ’90-es évek közepéig diák kollégium működött benne, e korszak emlékét őrzik még a falak. Az épület folyosóin látható a kastély szétszóródott, de újra összegyűjtött műtárgyainak és felszerelésének egy része: barokk szobrok, faragványok, kőkorlátok és kandallók darabjai, kovácsoltvas munkák és különböző töredékek. Az érdekességeket kis bélyeges tégla gyűjtemény egészíti ki. Az épület hátsó frontjáról kinézve az elhagyatott belsőudvar és a 19. században magtárrá alakított marionettszínház helyreállítás előtt álló együttesét láthatjuk.
A jószágkormányzóság épületétől az észak-déli fasoron át a kastély pálmaháza mellett elsétálva érkezünk vissza a főbejárathoz, amely a belsőudvarra vezet. A díszudvarról, melynek centrumában szökőkút enged kicsit hűsölni, tárul elénk a kastély főépületének pompája. Miután kigyönyörködtük magunkat, a díszudvaron áthaladva lépünk be a fogadóterembe, ahonnan a kastélymúzeum (hercegi és királyi lakosztályok, nyári ebédlő, díszterem, zeneterem és kápolna) megtekintésére nyílik lehetőség.
Felfedezők útja: egykori rózsakert, istállók és jószágkormányzói épület, a feltárás alatt álló bábszínház, Miklós herceg restaurálás alatt lévő magánlakosztálya, padlás és a főépület kilátója (Belvedere), a keleti patkószárny, volt pálmaház + kastélymúzeum, cca 4 óra.
Egy kastély, különösen az olyan nagy és jelentős hercegi rezidencia, mint Esterházy „Fényes” Miklós eszterházai kastélya, mindig sokkal több érdekességet tartalmaz, mint amennyit egy rövid látogatás során az érdeklődők megtekinthetnek. A zártság oka jellemzően gyakorlati: számos olyan hely, architektonikus részlet és kuriózumszámba menő technikatörténeti emlék található az épületben, amely tömeges látogatásra nem alkalmas. Ezen érdekességekből mutatunk be egy csokornyit azoknak, akik alaposabban meg akarnak ismerkedni a kastéllyal, annak rejtett értékeivel, zegzugaival is.
A Felfedezők útja a főbejárattól indul és a nyugati patkószárny melletti angolkerten át érkezik az első érdekes helyszínre, az egykori rózsakertbe. A rózsakertet a kastély második fénykorában, bő száz évvel ezelőtt Miklós Pál herceg felesége, Cziráky Margit telepíttette. A kert szépsége ma már ugyan a múlté, de a még kitapintható telepítési struktúra és meglévő lugas érzékelhetővé teszi a múltat. (Illusztrálja egyúttal azt is, hogy milyen állapotból kell a kert revitalizációját elvégezni.) A rózsakertből az istállók-kocsiszín jelenleg felújítatlan épülettömbjébe megyünk át, ahol a szocialista időszakban létesített mozi és művelődési ház megmaradt részletei vallanak az 1945 utáni évtizedekről. A vetítőterem, a színpad, a ruhatár és a pénztár kialakítása szerkezetileg teljesen átalakította a valamikor 110 lóállással, kocsiszínnel és műhelyekkel büszkélkedő díszes épületet.
Az istállót elhagyva a kastély kelet-nyugati kereszttengelyének fasoros sétányán át az eredeti nyugati kapun keresztül lépünk be a rezidencia déli parkjába. A főépület homlokzata előtt állva bontakozik ki előttünk a tájalakító léptékű park és a szemet messzire vezető allék nyiladékai. Az egykor geometrikus, szökőkutakban és szobrokban gazdag barokk kertet bő száz évvel ezelőtt ültetett, s azóta óriásira nőtt tiszafák, bukszusok sorai váltották föl. „Fényes” Miklós parkjának szerkezete ennek ellenére még fölismerhető, sőt az egyik nagyméretű szökőkút „lenyomata” is megmaradt a talajban.
A „gyertya”-módra nyírt, kerthatároló gesztenyefasor mellett a keleti kapun át közelítjük meg az ún. kiskastélyt, a volt jószágkormányzóság egyemeletes épületét. A belsőudvaros tömb szintén helyreállításra vár, mai állapota a szocialista korszakban kialakított diákkollégiumot idézi. Földszinti folyosóján a kastélyból szétszóródott plasztikák, belsőtéri burkolatok, különféle berendezési tárgyak darabjai, s egy kis kiállítás a kastély építésekor használt bélyeges téglákból. A kiskastély kapuáthajtóján a belsőudvaron megyünk tovább, s elhaladva a még álló, jó száz éve a kert vízellátását biztosító víztorony mellett egy hosszan elnyúló, leromlott épülethez érünk: ebben rejtőzik az egykori marionett-színház. A színház ugyan elpusztult – a fénykor után magtárrá építették át –, de a most folyó kutatások feltárták különlegességeit. E kutatással megismerkedve és a felszínre bukkant érdekes részletekből képet alkothatunk egyfelől a bábszínház eredeti szépségéről, másfelől az épületrégészeti műhelymunkáról.
A marionettszínháztól kis ösvényen vágunk át a park gesztenyefasorához, s néhány percre megállva a hercegi gyermekek számára készült Pál-majornál, a főépületbe megyünk vissza. A díszudvaron keresztül a nagyközönség elől zárt, kápolna melletti csigalépcsőn megyünk föl a 2. emeletre, ahol „Fényes” Miklós herceg – jelenleg kutatás és restaurálás alatt álló – magánlakosztályába érkezünk. (A herceg másik lakosztálya a nyári ebédlőtől nyugatra, a földszinten volt.) A feltárt falképrészletek mutatják, hogy az 1945 után lakásokként használt termek mennyire pazarul festettek, s a korabeli luxusnak megfelelően gazdagon berendezettek lehettek. A lakosztályból annak idején a herceg közvetlenül át tudott menni a kastély ún. kilátójába (Belvedere), nekünk azonban ehhez most a padláson át tett kis kitérőre van szükségünk. A Belvedere lenyűgözően nagy, a főépületet teljes keresztmetszetében átérő belsőtér, egy részében galériaszerűen elválasztva. Oldalfalain két korszak festett lenyomatai… Egyrészt a 18. századi festés feltárt részletei, amelyek egy hatalmas lugas képét sugallják. (Ezt a festés kerül majd restaurálásra és kiegészítésre.) Másrészt a 2. világháborúban itt járt szovjet katonák cirill betűs, a Sztálin-korszakot dicsőítő feliratai. A „galériára” fölkapaszkodva az ablakokon át gyönyörű kilátás nyílik a tájra.
A Belvederé-ből a keleti lejárón, a kastélyszállodán át megyünk tovább, ahol – persze a vendégek zavarása nélkül – egy-egy történeti lakosztályt is megnézünk. A keleti szárny lépcsőin jutunk le a földszintre, a patkószárnyba, s közben rejtett architektonikus részletekre figyelhetünk föl. Itt voltak egykor a főúri életmód különböző kiszolgálóterei. A szárnyhoz kapcsolódó volt pálmaház – noha sok érdekességet őriz még – belső kialakítása már nem mutatja valamikori funkcióját, napjainkban rendezvények helyszínéül szolgál. A részben felújított termek és a pince egy részének megtekintésével zárul a Felfedezők útjának a rejtett értékeket bemutató vonala, ezt követően a legszebb enteriőröket csodálhatjuk meg a kastély múzeumában.
Ajándéktárgy pályázat:
Jóllehet a Nemzeti Gondnokságnál lévő műemlékek jó része még helyreállításra vár, az épületek és kertek lehetőség szerint nyitottak a látogatók előtt. Az intézmény feladatának tekinti a látogatók igényeinek kiszolgálását azzal is, hogy kisebb-nagyobb ajándék- és emléktárgy boltokat (shopokat) kialakítva kiadványokat és – természetesen színvonalas – ajándéktárgyakat forgalmazzon. A kínálat színesítéséhez természetesen ma már sok jó ötlet meríthető hazai és külföldi múzeumok kínálatából, ám nyilvánvaló, hogy a kreativitásnak, a fiatalos és érdekes ötleteknek fontos szerepe lehet a termékskála bővítésében. Ebből kiindulva az intézmény ötlet-, illetve tervpályázatot írt ki a művészeti közép- és felsőoktatásban tanulók számára az intézményhez tartozó műemlékek történeti, műtörténeti, építészeti értékeiből merítő ötletes és jó minőségű ajándéktárgyak tervezésére, a későbbi gyártás érdekében. Fontos szempont volt, hogy az elképzelések kötődjenek az adott épülethez, annak tradícióihoz és környezetéhez, ugyanakkor használati értékkel is bírjanak. A pályázaton belül a kiíró három kategóriában várja a pályamunkákat Egyfelől általános, a műemlékekbe látogatók széles köre számára érdekes és vonzó, a legkülönbözőbb műfajú igényes termékek ötletei, tervei. Másfelől a gyermekek és diákok számára készítendő, az értékek iránti érdeklődést felkeltő vagy lehetőség szerint játékosan tanító tárgyak tervei. Harmadrészt a kiíró külön témaként kezeli a Joseph Haydn zeneszerzővel és munkásságával kapcsolatos emléktárgyak tervezését. A zenetörténet óriása, Joseph Haydn ugyanis 1766-tól 1790-ig a Fertőd-Eszterházai rezidenciát építtető Esterházy „Fényes” Miklós zenésze és zenekarvezetője volt, így neve összefonódott a kastéllyal. Mivel 2009-ben lesz e jeles személyiség halálának 200. évfordulója, a Nemzeti Gondnokság a kulturális rendezvények szervezése mellett színvonalas ajándéktárgy kínálattal is készülni kíván.
Joseph Haydn jubileumi év:
A 2009. évi Haydn-évfordulóra a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága úgy tekint, mint a Fertőd-Eszterházai kastélyegyüttes kulturális-művelődéstörténeti rehabilitációját szolgáló, hosszútávon építkező folyamat kiemelkedő állomására. A Haydn-év országos, a Hungarofest Kht előkészítésében és szervezésében megvalósuló eseményeihez kapcsolódva a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága két álláspontot alakított ki:
● Egyfelől támogatja a Hungarofest Fertőd-Eszterházára tervezendő zenei programját, ha ennek költségvetési háttere (közvetlen és közvetett kiadások) biztosított.
● Másfelől kidolgozta saját, az alábbiakban összefoglalt és jellemzően nem zenei programtervét. Ennek legfontosabb elemei a következők:
Az Eszterháza név visszaadása
A mai Fertőd város eredeti neve „Fényes” Miklós hercegtől származik, aki a kastélyegyüttes kiépítését követően nevezte el művét Eszterházának. A településsel folytatott egyeztetések révén megoldható, hogy a kastélyt és szűkebb környezetét virtuális Eszterházaként jelöljük meg és a nevet a kommunikációban használjuk. A határok jelezhetők (határjelek, táblák, zászlók, őrbódék, stb) és a területen élők „Eszterháza polgára” dokumentumot kaphatnak. Mindez gazdagítható egyéb elemekkel: saját törvények, az itt élőknek a kastély használatára vonatkozó kedvezményei, díszpolgári cím adása, helyi pénz verése és használata, stb.
Esterházy „Fényes” Miklós és kora (kiállítás)
Az évfordulós események közé illeszkedik az az időszaki kiállítás, amely először dolgozza fel és mutatja be a kastélyt építtető Esterházy Miklós herceget és korát, az eszterházai „tündérvilágot”, és a mecénást, aki főúrként nyitott teret Haydn munkásságának. A kiállítás a zeneteremből nyugatra nyíló és a díszteremig húzódó térsorban kap helyet. Jellege szerint történeti kiállítás, amely kiegészítésként látványos, mozgásra, fény- és hangadásra képes maketteket, illetve díszletszerű, játékos megoldásokat is alkalmaz.
Haydn lakhelye – kiállítás a Muzsikaházban.
Haydn egykori eszterházai lakhelyén, a Muzsikaházban berendezzük (rekonstruáljuk) és a kastély megtekintéséhez kötve folyamatosan látogathatóvá tesszük azokat a lakótereket, ahol Haydn egykor élt. A lakóterek mellett kis gyógynövénykertet és önálló shopot is kialakítunk.
Köztéri szobor állítása
Leszámítva a Muzsikaház nyugati oldalán lévő emléktáblát, sem Joseph Haydnnak, sem Miklós hercegnek nincs köztéri szobra a településen. Az évfordulós rendezvények érdekes és maradandó eleme lesz – a várossal együttműködve – egy köztéri, emberközeli módon megformált szoborpár állítása a kastélyhoz kapcsolódóan. A Képző- és Iparművészeti Lektorátussal tartott előzsűrizés alapján a következő művészeti programot alakítottuk ki: Miklós herceg figurája a park felőli, díszteremből nyíló erkélyen áll (a hagyomány szerint innen adta az Eszterháza nevet), a herceg szolgálatában álló Haydn kastélyba igyekvő figurája pedig a Muzsikaház felől, a nyugati kamarakertet záró ballusztrád mellett kerül felállításra. (A két alak erős vizuális kapcsolatban van.)
BreuerPress info
