A magyarországi antiszemitizmusról írt cikket a NYT

A magyarországi antiszemitizmusról írt cikket szerdai számában a The New York Times című amerikai napilap, felidézve a budapesti Hollán Ernő utcai jegyirodát ért atrocitásokat és az ezekkel kapcsolatos tüntetéseket.

Látszólag egy szélsőségesen jobboldali rockegyüttes koncertje váltotta ki a támadásokat és a tüntetéseket, emlékeztetve minket arra, hogy a kultúra nem a liberálisok kizárólagos területe, főleg nem Európában – írja Michael Kimmelman a „Lappangó antiszemitizmus csúfítja el az élettel teli Magyarországot” című, budapesti keltezésű cikkében.
A szélsőségesek mintegy ezerfős tüntetésére és a rendőrsorfal másik oldalán demonstráló körülbelül háromezer antifasisztára utalva a szerző úgy véli: az embernek nehéz eldöntenie, hogy elkedvetlenítse-e a nagyszámú neonáci vagy inkább érezzen bátorítást a még nagyobb tömegben megjelenő ellenzéküktől. A felszín alá nézve kiderül, hogy a magyarországi szélsőjobboldal alaposan dokumentált előretörése mellett a zsidó kultúra szintén jól láthatóan egyre jelentősebb az országban.
Antiszemitizmus létezhet egyetlen zsidó jelenléte nélkül is, ez már többször bebizonyosodott a történelem során – áll az írásban, amely szerint a rockegyüttes elérte a célját anélkül, hogy egyetlen hangot játszott volna.
A minap Kerényi György, a Magyar Rádió egyik producere, az első budapesti roma rádió alapítója azt mondta: az az ellenkultúra, amellyel ő egyetemi tanítványai körében találkozik, gyakran egy régi európai avantgárd hagyományból táplálkozó nacionalista, jobboldali kultúrának tűnik. Lehet, hogy azért van ez, mert a spektrum másik oldalán hiányzik a politikai elkötelezettség? – teszi fel a kérdést Kimmelman.
György Péter esztéta, médiakritikus, egyetemi docens is elismeri – sokakhoz hasonlóan -, hogy ma sokkal több antiszemita megnyilvánulás tapasztalható Magyarországon, mint korábban. „A kommunizmus kezdeti évei után zsidónak lenni magánügynek számított. A többpártrendszer kezdetén azonban nem éltünk azzal a lehetőséggel, hogy társadalmi vitát folytassunk erről a helyzetről. Most egybeesik több dolog: a kormány instabilitása, a miniszterelnökkel szemben gyűlölet és az a tény, hogy a zsidó kultúra egyre szembetűnőbb.
Kiemelkedett egy új zsidó nemzedék, amelynek tagjai zsidóként viselkednek” – mondta György Péter. „Korábban az emberek befolyásolni tudták azt, ahogy a társadalom meghatározta őket. Ma már ennek vége, ahogy Németországban vagy Ausztriában is. A mai politikai légkörben az embernek kevesebb lehetősége van az autonóm önmeghatározásra. Az embernek szembe kell néznie zsidó mivoltával, és azt problémaként kell látnia” – tette hozzá.
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet elemzője egy kicsit másképp látja a helyzetet: „Kialakult egy új zsidó pluralizmus, és Budapesten virágzik a zsidó kultúra. Ennek következménye, hogy ma az embereknek több alkalmuk van nyíltan kimondani gondolataikat, bár szerintem nem egyértelmű, hogy nőtt az antiszemitizmus”.
Frank Tibor történész szerint az antiszemitizmus olyan politikai kérdéssé vált, amelyet mindkét nagy parlamenti párt kihasznál most, hogy felbomlott a kormánykoalíció és a gazdaság szabadeséssel zuhan lefelé. A kormányzó szocialisták azzal vádolják a jobbközép ellenzéki Fideszt, hogy nem határolódik el eléggé a szélsőjobboldaltól, a Fidesz pedig azt hangoztatja, hogy amikor hatalmon volt, nem volt probléma a szélsőségesekkel.
Közben pedig szélsőjobboldali csoportok kihasználják, hogy mások mellett a kultúra liberális képviselői kivonultak a közéletből – állapítja meg a The New York Times cikke.
Breuerpress / MTI