Munkaszolgálatosokra emlékeztek

Kőszegen


A második világháborúban elhurcolt, haláltáborokba zárt és meggyilkolt zsidó
munkaszolgálatosokra emlékeztek szerdán Kőszegen, az egykori
téglagyári barakkok helyén felállított emlékműnél.

A határszéli kisváros melletti munkatáborban 2.400-an
veszítették az életüket a kegyetlen bánásmód, éheztetés és járványok
miatt, a világháború végén, 1945. március 24-én egy napig itt
működött az egyetlen magyarországi gázkamra, ahol 120 beteg,
teljesen legyengült, szinte magatehetetlen embert végeztek ki.
A megemlékezésen Suchman Tamás, a Magyarországi Zsidó
Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) alelnöke, szocialista
országgyűlési képviselő kijelentette: mivel az elmúlt másfél évtized
magyar törvényhozásának nem sikerült a gyűlöletbeszéd elleni
törvényt megalkotnia, nemzetközi igazságügyi szervezetektől kér
állásfoglalást.
Emlékeztetett arra, hogy a gyűlöletbeszéd elleni törvény az
alkotmánybírósági próbát nem állta ki.
“Köztársasági elnök úr az elmúlt hónapokban is
elfogadhatatlannak minősítette a szabályozást, és jelenleg is
alkotmánybírósági ítéletre várunk, melyről azt gondolom, hogy
ugyanúgy el fogják utasítani, mint eddig” – hangoztatta.
Hozzáfűzte: véleménye szerint a jogállamiság minden intézményét
tiszteletben tartva is kimondható, hogy a szólásszabadság és más
emberek vallásos meggyőződésének, valamint egy történelmi
tragédiákon átesett nép szenvedéseinek mérlegre tétele mégiscsak azt
a “parancsot” adja a törvényhozásnak, hogy Magyarországon is
szülessen meg a gyűlöletbeszéd elleni törvény.
“Ne lehessen zsidózni, ne lehessen Auschwitz tagadásával azonos
értékű vagy konkrét kijelentéseket tenni (…) úton-útfélen, a nagy
nyilvánosság előtt a nácizmusra és a Szálasi-féle rezsimre
emlékeztető, szinte félelemkeltő felvonulásokkal Európa és az
európai szellemiség minden értékével ellentétes magatartást
tanúsítani” – mondta.
BreuerPress + Mti