Átadták az idei díjakat
Féner Tamás fotóművész, az MTI képszerkesztője,
Novák Attila történész, szerkesztő
és Turán Tamás rabbinikus tudós kapta az idei Scheiber
Sándor-díjat, amelyet Arató Gergely, az Oktatási és Kulturális
Minisztérium államtitkára adott .
A díjakat hagyományosan Scheiber Sándor főrabbi, a nyelvtudomány
doktora halálának évfordulóján kapják meg a kitüntetettek.
Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi, a díj
kuratóriumának elnöke az ünnepség megnyitóbeszédében emlékeztetett
arra, hogy Scheiber Sándort az egyenesség, a tisztaság és a
segítőkészség jellemezte. A zsidóság üldöztetésekor Scheiber Sándor
titkos akció élére állt: öregek, betegek, diákok rendszeres anyagi
segítségét vállalta. Ennek rendőri házkutatás, és az lett az
eredménye, hogy a nyelvész „a börtön szélén állott”. Schweitzer
József megemlítette, hogy Scheiber Sándor ekkor azt mondta: „zsidó
kötelességemet teljesítettem”.
Arra is kitért, hogy egy ilyen akciónak köszönhetően „menekült
meg súlyos anyagi helyzetéből” a második világháború alatti egyik
honvédelmi miniszter, Nagybaczoni Nagy Vilmos.
Scheiber Sándor erkölcsi nagyságára utalva a nyugalmazott
országos főrabbi megjegyezte:”Igyekezzünk egyenesen járni és úgy
élni, hogy aki belép a dolgozószobámba és megáll Scheiber Sándor
képe előtt, ne kelljen magát szégyellnie.”
Arató Gergely államtitkár beszédében megköszönte a
kuratóriumnak, hogy a díjazottak tekintetében többféle tudományágból
merítettek, és külön bátorságként értékelte, hogy a tudósok
fiatalabb generációiból is választottak. A díj kuratóriumát arra
kérte, hogy „segítsenek abban, hogy a közvélemény ne feledkezzen
meg” a magyar történelemnek és kultúrának erről a fontos részéről.
Féner Tamás fotóművész munkásságáról Voigt Vilmos
néprajzprofesszor elmondta,hogy 1957-től dolgozik fotóriporterként
és fotóművészként, melynek során különböző folyóiratok és újságok
képszerkesztője, vizuális szerkesztője volt. Első önálló
fotókiállítása 1962-ben nyílt meg, a zsidó témákat feldolgozók közül
pedig a legfontosabb a Néprajzi Múzeumban 1983-ban rendezett … és
beszéld el fiaidnak című kiállítás volt, amelyet Scheiber Sándor
személyesen felügyelt.
A professzor laudációjában kitért arra, hogy ez a tárlat és a
hasonló című könyv volt az első hazánkban, amely a nagyközönség
számára bemutatta a hagyományos zsidó életet és vallást. Arra is
felhívta a figyelmet, hogy Féner Tamás későbbi munkái sem
felejtkeztek meg a zsidóság ábrázolásáról, mostani fotókiállítása
pedig a budapesti Zsidó Múzeumban látható.
Voigt Vilmos azt is megemlítette, hogy Féner Tamás egyetemi,
főiskolai oktatóként is értékes munkát végez, többek között az ELTE
Bölcsészettudományi Karán is tanít.
Turán Tamás rabbinikus tudóst korábbi tanára, Schweitzer József
méltatta. Beszédében kitért arra, hogy a díjazott egyebek mellett a
talmudi irodalomban és a héber köztörténetben végzett kutatásokat.
Az MTA Judaisztikai Intézetének volt munkatársa, jelenleg az
Országos Rabbiképző Zsidó Egyetemen és a jeruzsálemi Héber Egyetemen
is tanít, ahol „előadásai, egyetemi órái értékes és nélkülözhetetlen
részét képezik a judaisztikai oktatásnak”.
A kuratórium elnöke laudációjában kiemelte, hogy a fiatal tudós
héber nyelvű doktori értekezése a jeruzsálemi Héber Egyetem és a New
York-i Jewis Theological Seminary közös programjában készült, amit
2004-ben az Egyesült Államokban kiadtak, Magyarországon pedig
Képfogyatkozás címmel jelent meg az ábrázoló művészetek rabbinikus
megítélésének történetével foglalkozó műve.
Novák Attilával kapcsolatban Komoróczy Géza történész professzor
megjegyezte: egyike a legelsőknek a fiatalabb történésznemzedékben,
aki héber nyelvű szakirodalmat használt a kutatásban. Külön felhívta
a figyelmet arra, hogy Novák Attila Izrael és a magyarországi zsidók
társadalmi problémáiról higgadtan elemző kritikai publicisztikai
dolgozatokat tesz közzé.
Méltatásában megjegyezte: a cionizmus magyarországi történetével
foglalkozó, Átmenetben – a cionista mozgalom négy éve Magyarországon
című műve az első munka Magyarországon, amely eredeti levéltári
források és oral history forrásanyag alapján foglalkozik a cionista
szervezetek történetével a második világháború utáni években. Novák
Attila a cionizmus megalapítójáról, Herzl Tivadarról is írt
életrajzot – tette hozzá.
Kitért arra is, hogy Novák Attila jelenleg a Magyarországi
Cionista Szövetség elnöke, illetve a Szombat című folyóirat egyik
szerkesztője.
Az 1995-ben alapított, és első ízben 1996-ban átadott elismerést
azok a magyar állampolgárok kaphatják meg, akik kiemelkedőt alkottak
a hebraisztika, a judaisztika, a zsidó vallás- és művelődéstörténet,
az oktatás, valamint a zsidók és a nem zsidók közötti párbeszéd,
illetve a tolerancia előmozdításáért.
A díj kuratóriumának kérésére 2004-ben Görgey Gábor, az akkori
nemzeti és kulturális örökség minisztere úgy döntött, hogy évente
hárman kaphatják meg az elismerést, amivel emlékplakett és az
adományozást igazoló okirat jár.
Scheiber Sándor (1913-1985) a nyelvtudományok nagydoktora, a
Magyar Izraeliták Országos Rabbitestületének elnöke, 1950-től az
Országos Rabbiképző Intézet igazgatója volt.
Kutatói munkássága során héber kéziratokkal, az úgynevezett
genizákkal foglalkozott és a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában
lévő dokumentumok teljes feldolgozására vállalkozott.
BreuerPress+MTI
Novák Attila történész, szerkesztő
és Turán Tamás rabbinikus tudós kapta az idei Scheiber
Sándor-díjat, amelyet Arató Gergely, az Oktatási és Kulturális
Minisztérium államtitkára adott .
A díjakat hagyományosan Scheiber Sándor főrabbi, a nyelvtudomány
doktora halálának évfordulóján kapják meg a kitüntetettek.
Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi, a díj
kuratóriumának elnöke az ünnepség megnyitóbeszédében emlékeztetett
arra, hogy Scheiber Sándort az egyenesség, a tisztaság és a
segítőkészség jellemezte. A zsidóság üldöztetésekor Scheiber Sándor
titkos akció élére állt: öregek, betegek, diákok rendszeres anyagi
segítségét vállalta. Ennek rendőri házkutatás, és az lett az
eredménye, hogy a nyelvész „a börtön szélén állott”. Schweitzer
József megemlítette, hogy Scheiber Sándor ekkor azt mondta: „zsidó
kötelességemet teljesítettem”.
Arra is kitért, hogy egy ilyen akciónak köszönhetően „menekült
meg súlyos anyagi helyzetéből” a második világháború alatti egyik
honvédelmi miniszter, Nagybaczoni Nagy Vilmos.
Scheiber Sándor erkölcsi nagyságára utalva a nyugalmazott
országos főrabbi megjegyezte:”Igyekezzünk egyenesen járni és úgy
élni, hogy aki belép a dolgozószobámba és megáll Scheiber Sándor
képe előtt, ne kelljen magát szégyellnie.”
Arató Gergely államtitkár beszédében megköszönte a
kuratóriumnak, hogy a díjazottak tekintetében többféle tudományágból
merítettek, és külön bátorságként értékelte, hogy a tudósok
fiatalabb generációiból is választottak. A díj kuratóriumát arra
kérte, hogy „segítsenek abban, hogy a közvélemény ne feledkezzen
meg” a magyar történelemnek és kultúrának erről a fontos részéről.
Féner Tamás fotóművész munkásságáról Voigt Vilmos
néprajzprofesszor elmondta,hogy 1957-től dolgozik fotóriporterként
és fotóművészként, melynek során különböző folyóiratok és újságok
képszerkesztője, vizuális szerkesztője volt. Első önálló
fotókiállítása 1962-ben nyílt meg, a zsidó témákat feldolgozók közül
pedig a legfontosabb a Néprajzi Múzeumban 1983-ban rendezett … és
beszéld el fiaidnak című kiállítás volt, amelyet Scheiber Sándor
személyesen felügyelt.
A professzor laudációjában kitért arra, hogy ez a tárlat és a
hasonló című könyv volt az első hazánkban, amely a nagyközönség
számára bemutatta a hagyományos zsidó életet és vallást. Arra is
felhívta a figyelmet, hogy Féner Tamás későbbi munkái sem
felejtkeztek meg a zsidóság ábrázolásáról, mostani fotókiállítása
pedig a budapesti Zsidó Múzeumban látható.
Voigt Vilmos azt is megemlítette, hogy Féner Tamás egyetemi,
főiskolai oktatóként is értékes munkát végez, többek között az ELTE
Bölcsészettudományi Karán is tanít.
Turán Tamás rabbinikus tudóst korábbi tanára, Schweitzer József
méltatta. Beszédében kitért arra, hogy a díjazott egyebek mellett a
talmudi irodalomban és a héber köztörténetben végzett kutatásokat.
Az MTA Judaisztikai Intézetének volt munkatársa, jelenleg az
Országos Rabbiképző Zsidó Egyetemen és a jeruzsálemi Héber Egyetemen
is tanít, ahol „előadásai, egyetemi órái értékes és nélkülözhetetlen
részét képezik a judaisztikai oktatásnak”.
A kuratórium elnöke laudációjában kiemelte, hogy a fiatal tudós
héber nyelvű doktori értekezése a jeruzsálemi Héber Egyetem és a New
York-i Jewis Theological Seminary közös programjában készült, amit
2004-ben az Egyesült Államokban kiadtak, Magyarországon pedig
Képfogyatkozás címmel jelent meg az ábrázoló művészetek rabbinikus
megítélésének történetével foglalkozó műve.
Novák Attilával kapcsolatban Komoróczy Géza történész professzor
megjegyezte: egyike a legelsőknek a fiatalabb történésznemzedékben,
aki héber nyelvű szakirodalmat használt a kutatásban. Külön felhívta
a figyelmet arra, hogy Novák Attila Izrael és a magyarországi zsidók
társadalmi problémáiról higgadtan elemző kritikai publicisztikai
dolgozatokat tesz közzé.
Méltatásában megjegyezte: a cionizmus magyarországi történetével
foglalkozó, Átmenetben – a cionista mozgalom négy éve Magyarországon
című műve az első munka Magyarországon, amely eredeti levéltári
források és oral history forrásanyag alapján foglalkozik a cionista
szervezetek történetével a második világháború utáni években. Novák
Attila a cionizmus megalapítójáról, Herzl Tivadarról is írt
életrajzot – tette hozzá.
Kitért arra is, hogy Novák Attila jelenleg a Magyarországi
Cionista Szövetség elnöke, illetve a Szombat című folyóirat egyik
szerkesztője.
Az 1995-ben alapított, és első ízben 1996-ban átadott elismerést
azok a magyar állampolgárok kaphatják meg, akik kiemelkedőt alkottak
a hebraisztika, a judaisztika, a zsidó vallás- és művelődéstörténet,
az oktatás, valamint a zsidók és a nem zsidók közötti párbeszéd,
illetve a tolerancia előmozdításáért.
A díj kuratóriumának kérésére 2004-ben Görgey Gábor, az akkori
nemzeti és kulturális örökség minisztere úgy döntött, hogy évente
hárman kaphatják meg az elismerést, amivel emlékplakett és az
adományozást igazoló okirat jár.
Scheiber Sándor (1913-1985) a nyelvtudományok nagydoktora, a
Magyar Izraeliták Országos Rabbitestületének elnöke, 1950-től az
Országos Rabbiképző Intézet igazgatója volt.
Kutatói munkássága során héber kéziratokkal, az úgynevezett
genizákkal foglalkozott és a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában
lévő dokumentumok teljes feldolgozására vállalkozott.
BreuerPress+MTI
