Igazságot kér az örökös

Herzog-per – a The New York Times szerint


– A történelem
legrettenetesebb igazságtalanságainak egyike, a holokauszt után
igazságot szeretne végre kapni az Egyesült Államokban élő Martha
Nierenberg, Herzog Mór Lipót unokája – írta a vasárnapi The New York
Times a Herzog-műkincsek ügyében hozott budapesti bírósági döntéssel
kapcsolatban.
A Fővárosi Ítélőtábla csütörtökön jogerősen elutasította az
örökösök keresetét. A Fővárosi Ítélőtábla döntésében az 1973-as
magyar-amerikai vagyonjogi szerződésre hivatkozott.
A liberális The New York Times cikkírója, Peter Applebome a
Herzog-per történetét ismertetve kitért arra, hogy az örökös a
Fővárosi Bíróságon 2000-ben első fokon pert nyert, ami alapján
vissza kellett volna kapni 12 festményt – El Greco, Courbet, Van
Dyck és más neves művészek alkotásait – a Szépművészeti Múzeumból és
a Magyar Nemzeti Galériából.
“A képek azonban sajnos nem érkeztek meg. A műkincseket
megtartani szándékozó magyar kormány megfellebbezte a döntést. Újabb
perek és újabb, egyre jogásziaskodóbb és kicsinyesebb érvek
következtek” – írta a szerző.
A lap szerint Martha Nierenberg számára ezek után már nem volt
meglepetés a Fővárosi Ítélőtáblának a magyar kormány javára hozott
döntése. Az ítélőtábla szerint a kormány elbirtoklással – vagyis
miután a műkincsek kellően hosszú ideig a birtokában voltak –
megszerezte a tulajdonjogot.
Az örökös és támogatói az ötödik bírósági határozat után meg
vannak győződve arról, hogy ha valaha is igazságot szolgáltatnak
nekik, az nem a magyar bíróságokon fog megtörténni.
“Nyolcvanhárom éves vagyok, talán azt remélik, hogy már nem érem
meg az ügy végét” – mondta a The New York Timesnak Martha
Nierenberg, akinek a családja, egyike a háború előtti Magyarország
legvagyonosabb és legbefolyásosabb famíliáinak – 1944-ben menekült
el a holokauszt elől. Nagyapja, Herzog Mór Lipót báró, bankár Európa
egyik és Magyarország leggazdagabb művészeti magángyűjteményének
birtokosa volt, Velázquez és El Greco, Renoir, Monet és mások
alkotásai, továbbá bútortárgyak, faliszőnyegek, szobrok voltak
tulajdonában. Előfordult, hogy az állomány 2500 darab műkincset
számlált. A cikk szerint az 1944-ben elrabolt gyűjtemény sok
darabját a nácik Németországba szállították, néhány műtárgy magyar
múzeumokban maradt.
“Részben csalódott vagyok, részben dühös a (magyar) kormányra,
már hosszú idő eltelt, de az ember nem adja fel” – mondta a New York
államban, Armonkban élő örökös.
A The New York Times emlékeztetett arra, hogy az amerikai
kongresszus Helsinki-bizottsága Martha Nierenberg ügyét támogatva
múlt héten Göncz Kinga külügyminiszternek írott levelében azt
kérdezte: “Miért ragaszkodik a magyar kormány ahhoz, hogy megtartsa
a nácik által elrabolt műkincseket, amikor visszaadhatná azokat
jogos tulajdonosának?” A Helsinki-bizottság a levélben sürgetett: a
magyar kormány, akár elrendeli azt bíróság, akár nem, haladéktalanul
juttassa vissza a Herzog-családtól ellopott festményeket.
BreuerPress ,MTI,The New York Times