Konferencia az Arkhimédész-palimpszesztrol

Az egyik
legfontosabb, legizgalmasabb vetélkedés a világban a tudásért, a
tudás megszerzéséért folyó küzdelem – mondta Hiller István oktatási
és kulturális miniszter


“Valaki előrejut, valaki pedig lemarad, s aki előbb ismeri fel
ezt, annak több esélye van az előrejutásra. Magyarországon a
tehetség, a tudomány és a hagyomány teremti annak a lehetőségét,
hogy ebben a vetélkedésben ne csak részt vegyünk, hanem, hogy jó
eredménnyel legyünk a szereplői” – hangsúlyozta Hiller István a The
Archimedes Palimpsest Colloquium című nemzetközi konferencia
megnyitóján, az Eötvös Kollégiumban.
Arkhimédész-szövegeket, Arisztotelész-kommentárt, valamint
Hüpereidész, Kr.e. IV. századi athéni szónok két, eddig ismeretlen
beszédét tartalmaz az a XIII. századi kódex, amely
Arkhimédész-palimpszeszt néven vált ismertté (a palimpszeszt
ledörzsölt, majd újból felhasznált pergamen). A benne rejlő görög
szövegek megfejtése, amelyben hét ország szakemberei vettek részt,
jelentős mértékben magyar filológusok nevéhez fűződik.
A Brit Királyi Akadémia tavaly két kerekasztal-beszélgetést
rendezett a palimpszesztről. A harmadikat Budapesten tartják, a
kedden kezdődött ötnapos rendezvénysorozatra az Egyesült Államokból,
Nagy-Britanniából, Németországból, Ausztriából, Franciaországból,
Görögországból érkeztek elismert tudósok, köztük hét brit akadémikus.
Hiller István elmondta, hogy a minisztérium 4 millió
forinttal támogatta a budapesti tanácskozás megrendezését.
William Noel brit tudós, az Arkhimédész-projekt vezetője a
konferencián a kódex történetét ismertette. Mint elmondta, Joannész
Müronász görög szerzetes 1229 húsvétjára hét másik könyv
felhasználásával állította össze imagyűjteményét.
Tájékoztatása szerint a kódexet 1906-ban Heiberg dán filológus
fedezte fel Konstantinápolyban, aki megállapította, hogy az alsó
írás (az eredeti szöveg) hét Arkhimédész-írást tartalmaz. A kódex az
I. világháború után elveszett, később tisztázatlan körülmények
között tűnt fel ismét, s 1998-ban árverés útján került egy kilétét
inkognitóban tartó amerikai gyűjtőhöz, aki a kódex megvásárlása óta
komoly anyagi ráfordítással igyekszik olvashatóvá tenni valamennyi
alsó írást.
William Noel elmondta, hogy a nyolcéves kutatómunka során sok
problémával kellett szembenézniük. Négy évig tartott, míg sikerült a
kódex lapjait szétszedni, s minden oldal “újraolvasása” más és más
technikát igényelt.
A projekt vezetője külön kiemelte a magyar tudósok munkáját,
amely Horváth László, az Eötvös József Kollégium Bollók János
Klasszika-filológia Műhelye vezetőjének az irányításával folyt.
“Nem Arkhimédész értekezései jelentik a szenzációt, hanem
Hüpereidész: esetében valóban olyan szövegekkel van dolgunk, amelyek
eleddig teljesen ismeretlenek voltak. 320 sornyi görög szöveget
próbálunk közösen megfejteni, ami példátlan gyarapodását jelenti az
ógörög irodalomnak, az elmúlt néhány évtizedben” – hangsúlyozta.
Kifejtette: az athéni Hüpereidész a görög világ egyik
legismertebb szónoka, politikusa volt. Több mint hatvan beszédet
tulajdonítanak neki, de életművéből papiruszon összesen hat maradt
fenn.
William Noel ismertetése szerint a konferencia első napján
megvitatják a számítástechnikai módszereknek a szövegek
megfejtésében betöltött szerepét.
“A legmodernebb tudományág a legrégebbi bölcsészettudománnyal, a
klasszika filológiával szövetkezve, közös erőfeszítéssel 800 éve
hallgatásra ítélt szövegeket szólaltat meg” – mondta.
Horváth László közlése szerint szerdán az “igazi filológiai”
munka következik, amikor a Hüpereidész-szövegek még függőben maradt
részeit igyekeznek megoldani. Csütörtöktől Texts and Traditions
(Szövegek és hagyományok) címmel folytatódik a rendezvény, amelyen
31 tudós, a szakma legelismertebb képviselői tartanak előadást.
BreuerPress