Kasztner Rezső

Kasztner Rezső II. világháborús magyarországi cionista vezető szerepét tisztázó anyagokat kapott a Jad Vasem Intézet


A II. világháború alatt vitatott körülmények között zsidók ezreinek az életét megmentő Kasztner Rezső szerepét reményeik szerint végleg tisztázó feljegyzéseket juttattak el a magyarországi cionista mozgalom néhai vezetőjének rokonai vasárnap a jeruzsálemi Jad Vasem holokausztkutató intézetnek.

Az 1906-ban Kolozsváron született Kasztner tisztelői szerint a vészkorszak hősei közé sorolandó, mert – a nem zsidó – Oskar Schindlerhez hasonlóan – akinek az Oscar-díjas Schindler listája című film állít emléket – megmentette több ezer zsidó életét. Bírálói szerint viszont nácikkal alkudozó kollaboráns volt, aki “eladta a lelkét”: lepaktált a gyilkosokkal, hogy megmentse néhány befolyásos és gazdag zsidó ismerősét.
Kasztner, a korszak egyik legvitatottabb zsidó személyisége az 1941-42-ben alapított Budapesti Segély- és Mentőbizottság egyik vezetőjeként tárgyalásokat folytatott a nácikkal arról, hogy pénz, különféle javak és katonai felszerelés fejében engedjenek távozni magyarországi zsidókat.
1944 júniusában futott ki Budapestről az azóta csak Kasztner-vonatként emlegetett szerelvény, rajta 1684 magyar és lengyel zsidóval, akiket a semleges – és biztonságos – Svájcba vitt. A Jad Vasem Intézet szerint neki köszönhette az életét további 20 ezer magyar zsidó, akik tárgyalásai nyomán egy ausztriai munkatáborba kerültek a koncentrációs tábor helyett.
Kasztner a háború után Izraelben telepedett le, s a kormányzó Munkapárt egyik vezető tisztségviselője lett. 1954-ben egy bizonyos Malkíl Grünvald egy gúnyiratban náci kollaboránsként festette le Kasztnert. Izrael Állam perbe fogta Grünvaldot az írás miatt. A két éven át tartó per megosztotta a zsidóságot. A bíróság végül felmentette a szerzőt a becsületsértés vádja alól és kimondta: Kasztner “eladta a lelkét a német sátánnak”. Kasztnert, aki mindvégig azt állította, hogy többek között Adolf Eichmannal és Kurt Becherrel – Heinrich Himmler SS-parancsnok megbízottjával – folytatott tárgyalásai elengedhetetlenek voltak ahhoz, hogy életeket mentsen, 1957-ben egy zsidó szélsőjobboldali meggyilkolta. Egy évre rá az izraeli legfelsőbb bíróság felülvizsgálta a korábbi ítéletet, tisztázva Kasztner nevét.
A most előkerült három doboznyi irat – Kasztnernek a családdal, zsidó szervezetekkel és náci tisztekkel folytatott levelezése – Kasztner Zsuzsannának, az érintett 61 éves lányának reményei szerint egyszer és mindenkorra véget vet az apja elleni rágalomhadjáratnak.
Robert Rozett, a Jad Vasem könyvtár igazgatója szerint ha Kasztnernek a köz általi megítélése vitatott is, a történészek számára régóta egyértelmű, hogy a magyarországi cionista vezető jóhiszeműen tette, amit tett; elkötelezte magát az embermentés mellett, s nem a színfalak mögötti ügyletek motiválták. Mint Rozett rámutatott, Kasztner maga fel sem szállt utóbb elhíresült, a szabadság felé induló vonatára, hanem – mint az igazgató fogalmazott – életét kockáztatva hátramaradt, hogy még több zsidó kimenekítéséről tárgyaljon.

BreuerPress