Hiller István oktatási és kulturális miniszter a megnyitó előtti
sajtótájékoztatón a mongol-magyar kulturális kapcsolatok
legjelentősebb vállalkozásának nevezte a tárlatot.
sajtótájékoztatón a mongol-magyar kulturális kapcsolatok
legjelentősebb vállalkozásának nevezte a tárlatot.
„Ez a kiállítás egy különleges képességű vezért, egy meghatározó
történelmi személyiséget és egy világbirodalom mindennapjait mutatja
be olyan gazdagon és látványosan, ahogy eddig még senki nem látta” –
mondta a megnyitó ünnepségen a miniszter.
Hiller István megtiszteltetésnek nevezte, hogy Bonn, München,
Schallaburg és Isztambul után Magyarországon is látható a több mint
600 műtárgyat felvonultató tárlat, amit a világon eddig több
százezren csodálhatták meg.
Mint mondta, Magyarországon eddig soha, sehol nem látott leletek
gazdagítják a Mongol Birodalom 800 éves történetét bemutató
vándorkiállítást, amelynek létrehozásakor a kurátorok az
élményszerűségre helyezték a hangsúlyt.
A kiállított darabok értékét jelzi, hogy a magyar állam összesen
majdnem három és fél milliárd forintos garanciát vállalt a
kiállításra – tette hozzá a szaktárca vezetője.
A miniszter elismerően szólt a Mongólia történelmét a XX.
századig bemutató tárlattal egy időben megnyílt, Tatárjárás című
kiállításról is, amely az 1241-42-es mongol hadjárat emlékeit
vonultatja fel. Igazi kuriózum, hogy a mongol történeti szemszög
mellett megjelenik a magyar nézőpont is – mutatott rá.
Kovács Tibor, a múzeum főigazgatója – párhuzamot vonva a
mongolok történelmével – arról beszélt, hogy elődeinktől sokan
rettegtek a kalandozások idején, és 1100 évvel később mégis
honfoglalás-kiállítást rendeztünk Európa több városában, bizonyítva
azt, hogy őseink nemcsak pusztítottak, hanem egy sajátos művészetet,
kultúrát képviseltek.
Ulzijszaihan Enhtuvsin, Mongólia oktatási, kulturális és
tudományos minisztere örömét fejezte ki, hogy a kiállítás nemcsak a
pusztító mongol seregeket idézi meg, hanem a világbirodalom
kulturális hatásaival és széles látókörű irányítóinak történelmi
szerepével is foglalkozik.
Kitért arra, hogy az elmúlt években Európa-szerte megváltozott
Dzsingisz kán értékelése. Példaként említette, hogy egyesek szerint
a világhódító volt az, aki a ma globalizációnak nevezett folyamatot
elindította.
A mongol, német, francia és magyar múzeumok anyagából rendezett
tárlat szeptember 2-ig tekinthető meg a Magyar Nemzeti Múzeumban. A
kollekcióban egyebek mellett festmények, aranykincsek, buddhista
szobrok, korabeli használati tárgyak, írásos emlékek szerepelnek.
A megnyitóhoz kapcsolódóan Ulzijszaihan Enhtuvsin és Hiller
István mongol-magyar kulturális egyezményt írt alá. A három évre
kiterjedő megállapodás értelmében a felek kölcsönösen támogatják az
oktatási intézmények, a tudományos akadémiák, a kulturális
intézmények közötti együttműködést és tapasztalatcserét.
BreuerPress-info
történelmi személyiséget és egy világbirodalom mindennapjait mutatja
be olyan gazdagon és látványosan, ahogy eddig még senki nem látta” –
mondta a megnyitó ünnepségen a miniszter.
Hiller István megtiszteltetésnek nevezte, hogy Bonn, München,
Schallaburg és Isztambul után Magyarországon is látható a több mint
600 műtárgyat felvonultató tárlat, amit a világon eddig több
százezren csodálhatták meg.
Mint mondta, Magyarországon eddig soha, sehol nem látott leletek
gazdagítják a Mongol Birodalom 800 éves történetét bemutató
vándorkiállítást, amelynek létrehozásakor a kurátorok az
élményszerűségre helyezték a hangsúlyt.
A kiállított darabok értékét jelzi, hogy a magyar állam összesen
majdnem három és fél milliárd forintos garanciát vállalt a
kiállításra – tette hozzá a szaktárca vezetője.
A miniszter elismerően szólt a Mongólia történelmét a XX.
századig bemutató tárlattal egy időben megnyílt, Tatárjárás című
kiállításról is, amely az 1241-42-es mongol hadjárat emlékeit
vonultatja fel. Igazi kuriózum, hogy a mongol történeti szemszög
mellett megjelenik a magyar nézőpont is – mutatott rá.
Kovács Tibor, a múzeum főigazgatója – párhuzamot vonva a
mongolok történelmével – arról beszélt, hogy elődeinktől sokan
rettegtek a kalandozások idején, és 1100 évvel később mégis
honfoglalás-kiállítást rendeztünk Európa több városában, bizonyítva
azt, hogy őseink nemcsak pusztítottak, hanem egy sajátos művészetet,
kultúrát képviseltek.
Ulzijszaihan Enhtuvsin, Mongólia oktatási, kulturális és
tudományos minisztere örömét fejezte ki, hogy a kiállítás nemcsak a
pusztító mongol seregeket idézi meg, hanem a világbirodalom
kulturális hatásaival és széles látókörű irányítóinak történelmi
szerepével is foglalkozik.
Kitért arra, hogy az elmúlt években Európa-szerte megváltozott
Dzsingisz kán értékelése. Példaként említette, hogy egyesek szerint
a világhódító volt az, aki a ma globalizációnak nevezett folyamatot
elindította.
A mongol, német, francia és magyar múzeumok anyagából rendezett
tárlat szeptember 2-ig tekinthető meg a Magyar Nemzeti Múzeumban. A
kollekcióban egyebek mellett festmények, aranykincsek, buddhista
szobrok, korabeli használati tárgyak, írásos emlékek szerepelnek.
A megnyitóhoz kapcsolódóan Ulzijszaihan Enhtuvsin és Hiller
István mongol-magyar kulturális egyezményt írt alá. A három évre
kiterjedő megállapodás értelmében a felek kölcsönösen támogatják az
oktatási intézmények, a tudományos akadémiák, a kulturális
intézmények közötti együttműködést és tapasztalatcserét.
BreuerPress-info
