Az iraki keresztény közösségek képviselői felhívást intéztek a bagdadi kormányhoz, hogy védje meg az ország keresztény lakosait az al-Kaida nemzetközi terrorhálózathoz kötődő szélsőséges szunnita muzulmán csoportok támadásaitól.
A szunnita szélsőségesek Irak számos vidékén zsarolják, elrabolják, elűzik otthonaikból a keresztény közösségek tagjait, de különösen súlyos a helyzet az iraki szunnita radikálisok Iraki Iszlám Állam elnevezésű ernyőszervezete által ellenőrzött térségekben – olvasható IV. Mar Dinka pátriárka, az asszír egyház és Emmanuel Delly babilóni pátriárka, a Rómával egyesült, keleti rítusú káld katolikus egyház feje által kiadott közös közleményben.
Mint írták, meglepetéssel tapasztalják, milyen gyorsan terjed és erősödik az al-Kaida iraki befolyása, s mennyire nem hoz a kormány kemény intézkedéseket a szunnita terrorhálózat befolyásának terjedése ellen.
Mintegy 800 ezer keresztény élt az arab országban a 2003 márciusi, amerikai vezetésű invázió előtt. A többnyire jómódú és befolyásos keresztények nagy része azonban vagy elhagyta azóta az országot, vagy az észak-iraki autonóm kurd területre húzódott, ahol az ország többi részéhez képest viszonylag nyugalmas állapotok uralkodnak.
Pedig a keresztényeket a közelmúltig alig érték támadások. Miközben a muzulmán síiták és szunniták viszálykodása már-már polgárháborúvá fajul, a közelmúltig csak kivételképpen fordult elő egy-egy keresztény szentély elleni támadás.
Az utóbbi hetekben azonban a szunnita szélsőségesek több helyen távozásra szólították fel egyes körzetek keresztény lakóit, így például a számos szunnita fegyveres csoport által megfélemlített bagdadi Dúra negyedben.
Az iraki keresztények kétezer éves múltra tekintenek vissza. A legjelentősebb felekezetet a káld (káldeus) egyház képezi, amelynek élén a bagdadi pátriárka áll. Az Irakban élő keresztények kétharmada ehhez a felekezethez tartozik. Jóval kisebb (mintegy 13 százalékos) az asszír egyház tagjainak aránya. Ez a felekezet arámi nyelven beszél, akárcsak a szír katolikusok egy része. Akadnak Irakban követői az örmény katolikus, a görög ortodox, a római katolikus és az evangélikus egyháznak is.
BreuerPress-info
Mint írták, meglepetéssel tapasztalják, milyen gyorsan terjed és erősödik az al-Kaida iraki befolyása, s mennyire nem hoz a kormány kemény intézkedéseket a szunnita terrorhálózat befolyásának terjedése ellen.
Mintegy 800 ezer keresztény élt az arab országban a 2003 márciusi, amerikai vezetésű invázió előtt. A többnyire jómódú és befolyásos keresztények nagy része azonban vagy elhagyta azóta az országot, vagy az észak-iraki autonóm kurd területre húzódott, ahol az ország többi részéhez képest viszonylag nyugalmas állapotok uralkodnak.
Pedig a keresztényeket a közelmúltig alig érték támadások. Miközben a muzulmán síiták és szunniták viszálykodása már-már polgárháborúvá fajul, a közelmúltig csak kivételképpen fordult elő egy-egy keresztény szentély elleni támadás.
Az utóbbi hetekben azonban a szunnita szélsőségesek több helyen távozásra szólították fel egyes körzetek keresztény lakóit, így például a számos szunnita fegyveres csoport által megfélemlített bagdadi Dúra negyedben.
Az iraki keresztények kétezer éves múltra tekintenek vissza. A legjelentősebb felekezetet a káld (káldeus) egyház képezi, amelynek élén a bagdadi pátriárka áll. Az Irakban élő keresztények kétharmada ehhez a felekezethez tartozik. Jóval kisebb (mintegy 13 százalékos) az asszír egyház tagjainak aránya. Ez a felekezet arámi nyelven beszél, akárcsak a szír katolikusok egy része. Akadnak Irakban követői az örmény katolikus, a görög ortodox, a római katolikus és az evangélikus egyháznak is.
BreuerPress-info
