Közös sajtóértekezletükön Erdogan elmondta: izraeli tárgyalópartnere fotókat mutatott neki, hogy elmagyarázza a szóban forgó munkák mibenlétét, de a képek nem győzték őt meg száz százalékig.
„Olmert úr belement, hogy a közeli jövőben török szakemberküldöttséget fogadjanak” – mondta.
„Olmert úr belement, hogy a közeli jövőben török szakemberküldöttséget fogadjanak” – mondta.
Ehud Olmert izraeli miniszterelnök elfogadta, hogy török szakemberek utazzanak Jeruzsálembe a Templomhegy lábánál zajló ásatási és építési munkák ellenőrzésére – jelentette be Recep Tayyip Erdogan török kormányfő csütörtöki ankarai tárgyalásaik után.
Az izraeli miniszterelnök az újságírók előtt megerősítette döntését, hangsúlyozva, hogy országának „nincs mit takargatnia”. „E munkákat a szolgáltatások javítása érdekében végzik” – biztosította hallgatóságát.
Az izraeli hatóságok egy új gyalogosfeljárót készülnek építeni Templomhegy Mórok kapujánál, s az építkezés előkészületeként leletmentő ásatásokat kezdtek. Az építésre vonatkozó engedélykérelmet kedden visszavonták, ez azonban nem csökkentette a haragot a muzulmán közösségben, amely attól tart, hogy a munkálatok veszélyeztetik a Templomhegyen elterülő Mecsetek terének, azon belül is a közelben álló al-Aksza mecsetnek a talapzatát.
A jeruzsálemi hatóságok csütörtökön három kamerát helyeztek el a helyszínen, amelyek révén az interneten a nap 24 órájában élőben láthatóak az események. Mint Osznat Goaz, az izraeli régészeti hivatal szóvivője hangsúlyozta, a kamerák által „minden szögből” nyomon követhetőek a földmunkák, s mindenki tapasztalhatja, hogy azok sehol sem érnek egyetlen szent hely közelébe sem.
Iszmáil Radván, a Hamász radikális palesztin szervezet szóvivője ezzel szemben azt hangoztatta, hogy a „cionista ellenség” csak trükközik, miközben tovább folytatja az ásatásokat. „Nem bízunk ebben az eljárásban” – fűzte hozzá.
A muszlim vallású, de szekuláris berendezkedésű Törökország, amelynek Ehud Olmert szerda óta vendége, egyike azon kevés országnak a térségben, amely Izraellel és a palesztinokkal is jó kapcsolatokat ápol, csakúgy mint az Izrael ellenségének számító Szíriával és Iránnal. Ankara ezúttal is jelezte, hogy kész tevékenyebb diplomáciai szerepet vállalni a térségben.
„Törökország mint modern muszlim állam szerepet játszhat a kapcsolatok kiépítésében Izrael és a vele még kapcsolatban nem álló muzulmán országok között” – mondta Olmert az újságíróknak.
Szavai szerint a török fővárosban megismételte Szíriához intézett békeajánlatát, azzal a feltétellel, ha Damaszkusz felhagy terrorista szervezetek támogatásával. Török vendéglátója pedig jelezte: Ankara kész közvetítő szerepet játszani az izraeli-szíriai tárgyalások felújításában.
Olmert bejelentette azt is, teljesíteni készül II. Abdalláh jordániai királynak azt a kérését, hogy hazájában tölthesse le börtönbüntetésének hátralévő részét négy jordániai állampolgár, akiket Jehuda Lifsic izraeli katona 1990. novemberi meggyilkolása miatt ítéltek el Izraelben.
A felek áttekintették a palesztin Hamász és Fatah mozgalmak egységkormányának esélyeit is, aminek kapcsán Erdogan kifejtette, hogy a Közel-Kelet békéjének helyreállításához „mindenekelőtt egy erős kormánynak kell” létrejönnie.
BreuerPress
Az izraeli miniszterelnök az újságírók előtt megerősítette döntését, hangsúlyozva, hogy országának „nincs mit takargatnia”. „E munkákat a szolgáltatások javítása érdekében végzik” – biztosította hallgatóságát.
Az izraeli hatóságok egy új gyalogosfeljárót készülnek építeni Templomhegy Mórok kapujánál, s az építkezés előkészületeként leletmentő ásatásokat kezdtek. Az építésre vonatkozó engedélykérelmet kedden visszavonták, ez azonban nem csökkentette a haragot a muzulmán közösségben, amely attól tart, hogy a munkálatok veszélyeztetik a Templomhegyen elterülő Mecsetek terének, azon belül is a közelben álló al-Aksza mecsetnek a talapzatát.
A jeruzsálemi hatóságok csütörtökön három kamerát helyeztek el a helyszínen, amelyek révén az interneten a nap 24 órájában élőben láthatóak az események. Mint Osznat Goaz, az izraeli régészeti hivatal szóvivője hangsúlyozta, a kamerák által „minden szögből” nyomon követhetőek a földmunkák, s mindenki tapasztalhatja, hogy azok sehol sem érnek egyetlen szent hely közelébe sem.
Iszmáil Radván, a Hamász radikális palesztin szervezet szóvivője ezzel szemben azt hangoztatta, hogy a „cionista ellenség” csak trükközik, miközben tovább folytatja az ásatásokat. „Nem bízunk ebben az eljárásban” – fűzte hozzá.
A muszlim vallású, de szekuláris berendezkedésű Törökország, amelynek Ehud Olmert szerda óta vendége, egyike azon kevés országnak a térségben, amely Izraellel és a palesztinokkal is jó kapcsolatokat ápol, csakúgy mint az Izrael ellenségének számító Szíriával és Iránnal. Ankara ezúttal is jelezte, hogy kész tevékenyebb diplomáciai szerepet vállalni a térségben.
„Törökország mint modern muszlim állam szerepet játszhat a kapcsolatok kiépítésében Izrael és a vele még kapcsolatban nem álló muzulmán országok között” – mondta Olmert az újságíróknak.
Szavai szerint a török fővárosban megismételte Szíriához intézett békeajánlatát, azzal a feltétellel, ha Damaszkusz felhagy terrorista szervezetek támogatásával. Török vendéglátója pedig jelezte: Ankara kész közvetítő szerepet játszani az izraeli-szíriai tárgyalások felújításában.
Olmert bejelentette azt is, teljesíteni készül II. Abdalláh jordániai királynak azt a kérését, hogy hazájában tölthesse le börtönbüntetésének hátralévő részét négy jordániai állampolgár, akiket Jehuda Lifsic izraeli katona 1990. novemberi meggyilkolása miatt ítéltek el Izraelben.
A felek áttekintették a palesztin Hamász és Fatah mozgalmak egységkormányának esélyeit is, aminek kapcsán Erdogan kifejtette, hogy a Közel-Kelet békéjének helyreállításához „mindenekelőtt egy erős kormánynak kell” létrejönnie.
BreuerPress
