A közterületen tartandó rendezvény szervezését a hivatkozott tv. 6. §-ban meghatározottaknak megfelelően a rendezvény helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak, (Budapesten a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak) legalább három nappal a rendezvény megtartásának tervezett időpontját megelőzően – a tervezett rendezvény kezdete és befejezése várható időpontjának, helyszínének, útvonalának, a rendezvény céljának, napirendjének, a rendezvényen résztvevők várható létszámának, a rendezők számának, a szervező képviselője nevének és elérhetőségének megjelölésével – be kell jelenteni.
A Gytv. 8. § (1) bekezdés a Rendőrség számára lehetővé teszi, a rendezvény bejelentésben megjelölt helyszínen, vagy időben való megtiltását, ha annak megtartása a népképviseleti szervek vagy a bíróságok zavartalan működését súlyosan veszélyeztetné, vagy ha a közlekedés más útvonalon nem biztosítható.
A rendezvény rendjének biztosításáról alapvetően a szervező gondoskodik, de abban a szervező kérésére a Rendőrség is közreműködik, a rendezvényt megzavaró személyek eltávolításáról intézkedik. A Rendőrség képviselője a rendezvényen jelen lehet.
A Rendőrség a Gytv. hatályos rendelkezései alapján a rendezvényt – előzetes figyelmeztetést követően – feloszlatja, ha
a) a gyülekezési jog gyakorlása bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást valósít meg,
b) mások jogainak és szabadságának sérelmével jár,
c) a rendezvényen a résztvevők fegyveresen, illetőleg felfegyverkezve jelennek meg,
d) bejelentéshez kötött rendezvényt bejelentés nélkül rendezik meg,
e) a rendezvényt a bejelentésben foglaltaktól eltérő időtartamban, helyszínen, útvonalon, céllal, illetve napirenddel tartják meg,
f) a rendezvényt a Rendőrség tiltó határozata ellenére rendezik meg.
A jogellenesen összegyűlt tömeg feloszlatásának lehetőségét a Rendőrség számára a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.), valamint a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló 3/1995. (III. 1.) BM rendelet (a továbbiakban: Szolg.Szab.) teremti meg
Tömegoszlatásra minden esetben csapaterőben kerül sor. A csapaterő alkalmazására – az Rtv. 58.§ – biztosít lehetőséget:
(1) A rendőrök csapaterőben alkalmazhatók
a) az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására irányuló bűncselekmény
(Btk. 139. §) elkövetése esetén;
b) a személyek élet- és vagyonbiztonságát tömegesen veszélyeztető események megszüntetésére vagy az ilyen következményekkel járó erőszakos cselekmények megakadályozására és az elkövetők elfogására;
.
.
g) a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó vagy más jelentős rendezvény rendjének biztosítására;
A Szolg. Szab. 68. § a tömegoszlatásra vonatkozóan az alábbiakat rögzíti:
(1) Tömegoszlatás elrendelésére – jogszabályban meghatározott feltételek megléte esetén – a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó olyan rendezvényeken, ahol a rendőrség a rend biztosításában közreműködik, a biztosítás parancsnoka jogosult.
(2) Ha jogszabály a tömeg feloszlatását a rendőrség számára kötelezővé teszi (1989. évi III. törvény 14. §), vagy tömeg jogellenes magatartást tanúsít, a csapaterő kirendelésére jogosult rendőri vezető intézkedik a tömegoszlatásra.
(3) A szétoszlásra irányuló rendőri felszólítást lehetőleg hangosító eszköz alkalmazásával legalább kétszer meg kell ismételni. Az utolsó felszólítás során a kényszerítő eszközök alkalmazását kilátásba kell helyezni.
(4) A felszólításban közölni kell a helyszínről való eltávozás irányát, és arra a szükséges időt biztosítani kell. A felszólítást a rendőri fellépés megkezdésével egyidejűleg kell foganatosítani, ha a csapaterőt a tömeg részéről közvetlen támadás éri.
Az Rtv. 59. § lehetővé teszi, hogy
(1) Ha a jogellenesen összegyűlt, illetőleg jogellenes magatartást tanúsító tömeg a szétoszlásra irányuló rendőri felszólításnak nem tesz eleget, a Rendőrség az e fejezetben szabályozott kényszerítő eszközök alkalmazása mellett a tömeggel szemben a következő eszközt, illetőleg intézkedést alkalmazhatja:
a) vízágyút,
b) pirotechnikai eszközt, gumilövedéket,
c) ingerlőgázt,
d) elfogó hálót,
e) lóháton vagy járműkötelékben végzett kényszeroszlatást.
(2) Az (1) bekezdésben említett eszköz alkalmazására a tömeget előzetesen figyelmeztetni kell.
(3) Tilos a tömeget korlátozni a helyszínről történő eltávozásban.
A Szolg. Szab. 68. § (5) bekezdése részletezi, hogy az ellenállást tanúsító tömeggel szemben a csapaterő milyen kényszerítő eszközöket alkalmazhat:
a) passzív ellenállás esetén testi kényszert;
b) aktív ellenszegülés esetén rendőrbotot, vegyi eszközt, ingerlőgázt, elektromos sokkoló eszközt, bilincset, pórázon vezetett szolgálati kutyát szájkosárral vagy anélkül, valamint vízágyút;
c) felfegyverkezett tömeg ellenszegülésének megtörésére pirotechnikai eszközt, gumilövedéket, lóháton vagy járműkötelékben végzett kényszeroszlatást;
d) a szervezők, hangadók, bűncselekményt elkövető személyek kiemelésére, elfogására elfogóhálót.
A rendőrség feladata, az adott terület közrendjének közbiztonságának helyreállítása.
A Rendőrség tehát a Gytv által meghatározott – és az előzőekben már felsorolt esetekben – a rendezvényt feloszlatja. Az oszlatás megkezdését minden alkalommal megelőzi a szétoszlásra irányuló felszólítás.
Meghatározásra kerül, hogy az adott területet milyen irányban kell az ott tartózkodóknak elhagyni, illetve amennyiben ennek nem tesz eleget, úgy a jogszabályok által meghatározott kényszerítő intézkedések, és eszközök használatára kerül sor. Az Rtv. kifejezetten megtiltja a tömeg helyszínről való távozásának korlátozását, erre megfelelő időt kell biztosítani.
Az alkalmazandó kényszerítő eszközök körét – a Szolg. Szab. 68.§. (6) bekezdésében meghatározottak szerint – a csapaterő parancsnoka határozza meg.
A tömeg szétoszlatására irányuló csapaterő alkalmazása során – az Rtv. 60. § (2)bekezdés szerint – a Rendőrség nem vizsgálja a helyszínen lévők egyéni felelősségét. Mindenkitől elvárható, hogy – a felszólítást követően – amennyiben céljai mások, a rendőri felhívásra elhagyja a jogellenesen összegyűlt vagy erőszakosan fellépő tömeget.
Az előzőekben foglaltakból egyértelműen megállapítható, hogy az állampolgároknak kötelessége a rendőri felszólítást követően a területet elhagyni független attól, hogy milyen okból, illetve célból tartózkodnak ott. Ennek elmulasztása esetén az oszlató alakzat által történő arányos mértékű kényszerítő eszköz-alkalmazás jogszerűnek tekintendő.
Az Rtv. lehetővé teszi a csapaterő alkalmazása során az Rtv. 17. § (1) bekezdésben írt – testi épséghez, a személyes szabadsághoz, a magánlakás, a magántitok és a levéltitok sérthetetlenségéhez, a személyes adatokhoz, valamint a tulajdonhoz fűződő – jogok indokolt mértékű korlátozásának, területet személy – és járműforgalom előli elzárásának lehetőségét.
Javasoljuk az állampolgárok részére, tartózkodjanak minden olyan rendezvényen történő részvételtől, amelyről tudomással bírnak, hogy az nem került bejelentésre, vagy amelynek megtartását a Rendőrség kifejezetten megtiltotta, illetve amelynek jogszerűsége számukra kétséges.
A rendezvény színhelyének elhagyására történt felszólításnak haladéktalanul tegyenek eleget.
Amennyiben úgy érkeznek a rendezvény helyszínére, hogy annak jogellenességéről, feloszlatásáról nem rendelkeznek megfelelő információval, viszont az ott tapasztalható eseményekből kétség kívül arra lehet következtetni, hogy annak megtartása valamilyen módon jogszerűtlen, feloszlatását a Rendőrség megkezdte az első szabad útvonalon távolodjanak el attól.
A Rendőrség által foganatosított intézkedések a magánlakáshoz, vagy a magántulajdonhoz fűződő jogaikat korlátozhatják (pl. a lakásába nem tud bejutni, vagy gépkocsiját nem tudja használatba venni, stb.), a területet ez esetben is el kell hagyni, javasoljuk, hogy uticéljukat – biztonságuk érdekében – kerülő útvonalon érjék el, illetve a további teendők érdekében célszerű érdeklődniük a területileg illetékes rendőri szervnél.
BreuerPress-info
