Látható a Philostratus-corvina .

A corvinák egy iskolás gyermek számára is nemzeti ereklyének számítanak, akárcsak a Szent Korona – hangsúlyozta az ünnepségen Hiller István oktatási és kulturális miniszter.


Nemzeti ereklyék bemutatására szolgáló kiállítóteret avattak az Országos Széchényi Könyvtárban a tárlaton elsőként Mátyás király könyvtárának egyik leggazdagabban díszített kódexe, a Philostratus-corvina látható.

A kiállítás a 35 corvinát gondozó könyvtár szakembereinek azon felismeréséből született, hogy az ereklyéket nem csak őrizni kell, be is kell mutatni, az embereknek igényük van erre.

A miniszter az eseményen hangsúlyozta: nem egyszerűen a múlt emlékéhez való prózai viszonyról van szó, hanem érzelemről, büszkeségről is; a nemzeti ereklyék “összetartanak minket, összekovácsolnak minket, figyelmeztetnek minket”. “Hiszek abban, hogy ami a kultúrában értékes, azt emberközelivé kell tenni, nem zárt raktárakban kell őrizni” – jelentette ki Hiller István. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a 216 corvina, köztük a most kiállított Philostratus-corvina már hivatalosan is a világörökség része. Dippold Péter, a könyvtár tudományos igazgatója kiemelte: Monok István főigazgató vetette fel a gondolatot, hogy a nemzeti írott kultúra legendás ereklyéit eredeti formában láthatóvá tegyék. Számtalan intézmény, magánember fordult ugyanis az intézményhez azzal: eredeti valójában szeretné megtekinteni ezeket a kincseket – tette hozzá.

Tájékoztatása szerint a kiállítás “tartalma” három havonta változna; a sorozatban azokat a kulturális kincseket szeretnék bemutatni, amelyek a nemzet számára szimbolikus jelentőséggel bírnak. A későbbiekben szerepelne például a Himnusz, a Szózat, a Nemzeti dal kézirata, illetve az István király törvényeit tartalmazó kódex is. Dippold Péter jelezte, hogy a periódusonkénti bemutatást állományvédelmi szempontok is indokolják; a kódexek kiállítása nemzetközi tapasztalatok szerint is három hónapig ajánlatos. “A biztonságra törekvést a kiállítótér kialakításakor fokozottan vettük figyelembe” – közölte, hozzátéve: a dokumentumokat technikai berendezésekkel és emberi erővel is maximálisan igyekeznek védeni.

A Budavári Palota F épületében, zárt tárlóban kiállított Philostratus-corvinát egyedülállóan fontosnak tartják; a kötet teljes egészében Mátyás király számára készült. A kódexben szereplő műveket – a Krisztus utáni III. században élt Philostratus athéni szofistának és unokaöccsének munkáit – Antonio Bonfini udvari történetíró fordította le 1487-ben a görög eredetiről latinra. A kötet még Mátyás halála előtt visszajutott Budára, de fatáblás, részben aranyozott bőrkötésére már II. Ulászló címere került. A Philostratus-corvinát 1513-ban Johannes Gremper bécsi humanista szerezte meg. A mű végül az Österreichische Nationalbibliothekből a velencei egyezmény keretében 1932-ben került az Országos Széchényi Könyvtárba. A csütörtökön megnyílt, október 8-ig nyitva tartó kiállításon megtekinthető a Corvin kárpitok című, három részből álló kárpitkompozíció is, amelyet a Magyar Kárpitművészek Egyesületének tagjai többéves munkával készítettek el. Az alkotás jelentőségét Bereczky Loránd, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója méltatta. Az ünnepségen mutatták be a Mítosz és valóság című kiállítást is; a magyarországi latin nyelvű történetírásról szóló tárlatról Szörényi László, a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének igazgatója adott tájékoztatást.

BreuerPress-info