Elítélte a rasszizmust és az antiszemitizmust Lech Kaczynski lengyel államfő a a mintegy negyven holokauszt-túlélő halálával végződő kielcei zsidóellenes pogrom 60. évfordulóján.
„Lengyelország elnökeként egyértelműen szeretném kimondani: ami hatvan évvel ezelőtt Kielcében történt, az bűn és szégyen. Tragédia a lengyelek számára és a zsidók számára egyaránt, akik közül oly kevesen élték túl a hitleri holokausztot” – fejtette ki levelében az államfő, aki a keddi kielcei megemlékezésen – az elnöki hivatal közlése szerint betegsége miatt – nem vett részt.
A megemlékezésén felolvasott beszédében Lech Kaczynski hangsúlyozta azonban azt is, hogy el kell utasítani a lengyelek zsidóellenesként történő megbélyegzését, a „lengyel antiszemita sztereotípiáját”. Az államfő szerint a „szabad és demokratikus Lengyelország nem fél múltjának megvitatásától.”
A pogrom hatvanadik évfordulójára emlékművet állítottak Kielcében. Az avatáson David Peleg izraeli nagykövet és Michael Schudrich lengyel főrabbi is részt vett, utóbbi május 27-én antiszemita indíttatású támadást szenvedett el a lengyel fővárosban.
A pogrom 1946. július 4-én, a második világháború után 14 hónappal következett be, amikor a Varsótól 170 kilométerre délre fekvő Kielcében elterjedt a később hamisnak bizonyult rémhír, hogy a Planty utca 7-ben lakó holokauszt-túlélő zsidók elraboltak egy keresztény fiút. A városi lakosokból verbuválódó tömeg ezt követően megrohanta a házat, és agyonlőttek vagy agyonvertek 42 lakót. A mészárlásban lengyel rendőrök és katonák is részt vettek. A pogrom és a háború utáni más antiszemita incidensek következtében a lengyel zsidók jelentős része hazájának elhagyására kényszerült.
Kielce azóta a lengyel antiszemitizmus jelképévé vált. A témát a szocialista időszakban tabuként kezelték, és csak a rendszerváltást követően kezdődhetett meg a pogrom körülményeinek kutatása.
A mészárlás emléke azonban máig megterheli a lengyelek és zsidók viszonyát. A lengyelek jelentős része szerint a kielceihez hasonló incidensek miatt méltánytalanul bélyegzik meg azt a Lengyelországot antiszemitának, amely évszázadokon keresztül a tolerancia országa volt a zsidók számára.
Sokan vélik úgy azonban, hogy a társadalmi türelmetlenség máig jelen van a lengyel társadalomban. Az Európai Parlament június 15-i határozata az EP nyugtalanságát hangoztatta azzal összefüggésben, hogy Lengyelországban növekszik az idegengyűlöleten, antiszemitizmuson és az egyneműség elutasításán alapuló türelmetlenség. A határozat konkrétan megnevezte a zsidóellenes érzelmek felkeltésével vádolt Radio Maryja katolikus adót, és a háború előtti antiszemita politikai mozgalomban gyökerező, nemzeti-konzervatív irányultságú Lengyel Családok Ligáját, amely a jobboldali varsói kormánykoalíciónak is a tagja.
BreuerPress-info
A megemlékezésén felolvasott beszédében Lech Kaczynski hangsúlyozta azonban azt is, hogy el kell utasítani a lengyelek zsidóellenesként történő megbélyegzését, a „lengyel antiszemita sztereotípiáját”. Az államfő szerint a „szabad és demokratikus Lengyelország nem fél múltjának megvitatásától.”
A pogrom hatvanadik évfordulójára emlékművet állítottak Kielcében. Az avatáson David Peleg izraeli nagykövet és Michael Schudrich lengyel főrabbi is részt vett, utóbbi május 27-én antiszemita indíttatású támadást szenvedett el a lengyel fővárosban.
A pogrom 1946. július 4-én, a második világháború után 14 hónappal következett be, amikor a Varsótól 170 kilométerre délre fekvő Kielcében elterjedt a később hamisnak bizonyult rémhír, hogy a Planty utca 7-ben lakó holokauszt-túlélő zsidók elraboltak egy keresztény fiút. A városi lakosokból verbuválódó tömeg ezt követően megrohanta a házat, és agyonlőttek vagy agyonvertek 42 lakót. A mészárlásban lengyel rendőrök és katonák is részt vettek. A pogrom és a háború utáni más antiszemita incidensek következtében a lengyel zsidók jelentős része hazájának elhagyására kényszerült.
Kielce azóta a lengyel antiszemitizmus jelképévé vált. A témát a szocialista időszakban tabuként kezelték, és csak a rendszerváltást követően kezdődhetett meg a pogrom körülményeinek kutatása.
A mészárlás emléke azonban máig megterheli a lengyelek és zsidók viszonyát. A lengyelek jelentős része szerint a kielceihez hasonló incidensek miatt méltánytalanul bélyegzik meg azt a Lengyelországot antiszemitának, amely évszázadokon keresztül a tolerancia országa volt a zsidók számára.
Sokan vélik úgy azonban, hogy a társadalmi türelmetlenség máig jelen van a lengyel társadalomban. Az Európai Parlament június 15-i határozata az EP nyugtalanságát hangoztatta azzal összefüggésben, hogy Lengyelországban növekszik az idegengyűlöleten, antiszemitizmuson és az egyneműség elutasításán alapuló türelmetlenség. A határozat konkrétan megnevezte a zsidóellenes érzelmek felkeltésével vádolt Radio Maryja katolikus adót, és a háború előtti antiszemita politikai mozgalomban gyökerező, nemzeti-konzervatív irányultságú Lengyel Családok Ligáját, amely a jobboldali varsói kormánykoalíciónak is a tagja.
BreuerPress-info
