A finn elnökség és az Európai Bizottság továbbra is nagy fontosságot tulajdonít annak, hogy az európai alkotmány ügye kimozduljon a holtpontról, de a konkrét problémák megoldásával nem szabad várni az alkotmány elfogadására
Kovács László, a bizottság adóügyi biztosa a magyar uniós tisztségviselő tájékoztatta BPI-t a finn kormány és az Európai Bizottság együttes üléséről, amelyet Helsinkiben tartottak abból az alkalomból, hogy július elsejétől Finnország látja el az EU soros elnökének tisztségét.
„A találkozón érzékelhető volt, hogy egyre többen támogatják egy olyan legfelső szintű nyilatkozat elfogadását, amely az alkotmánytervezettel összhangban fogalmazná meg az európai integráció legfontosabb alapelveit és céljait” – mondta Kovács László. Szavai szerint erre jó alkalom lenne az Európai Gazdasági Közösséget – az Európai Unió elődjét – létrehozó Római Szerződés aláírásának 50. évfordulója, a 2007. tavaszi uniós csúcsértekezlet.
Mint Kovács László elmondta, a finn elnökség és az Európai Bizottság egyaránt elkötelezett a bővítés folytatása mellett. Leszögezte, a Balkán felé haladó bővítés a stabilitás, a biztonság és a gazdasági fejlődés kiterjesztését eredményezi, ami alapvető érdeke az EU-nak. Folytatni kell a csatlakozási tárgyalásokat Horvátországgal és Törökországgal is – tette hozzá.
Kovács László elmondta még, hogy a finn kormány és az Európai Bizottság egyaránt az energiaellátás biztonságának szavatolását, a környezet védelmét, az éghajlatváltozás lefékezését, az európai szociális modell megőrzését, továbbá a növekedés gyorsításához, a munkahelyteremtéshez és a versenyképesség erősítéséhez szükséges innovációt tekinti a második féléves uniós elnökség fő céljainak.
Szintén egyetértettek a felek abban, hogy az EU és Oroszország energetikai együttműködése Brüsszel és Moszkva viszonyának legfontosabb eleme. E kérdés megvitatása céljából a finn elnökség meg kívánja hívni Vlagyimir Putyin orosz elnököt Lahtiba, az októberi uniós csúcsértekezletre. Az Európai Bizottság egyetért azzal, hogy Finnország hagyományosan jó viszonya Oroszországgal előmozdíthatja az EU-orosz viszony elmélyítését is
Kovács László végezetül elmondta, a felek állást foglaltak amellett, hogy az uniós szintű igazságügyi és belügyi együttműködésnek biztosítania kell, hogy a nemzetközi bűnözés és a terrorizmus elleni harc ne eredményezze az emberi jogok és a személyes szabadságjogok indokolatlan korlátozását.
BreuerPress-info
„A találkozón érzékelhető volt, hogy egyre többen támogatják egy olyan legfelső szintű nyilatkozat elfogadását, amely az alkotmánytervezettel összhangban fogalmazná meg az európai integráció legfontosabb alapelveit és céljait” – mondta Kovács László. Szavai szerint erre jó alkalom lenne az Európai Gazdasági Közösséget – az Európai Unió elődjét – létrehozó Római Szerződés aláírásának 50. évfordulója, a 2007. tavaszi uniós csúcsértekezlet.
Mint Kovács László elmondta, a finn elnökség és az Európai Bizottság egyaránt elkötelezett a bővítés folytatása mellett. Leszögezte, a Balkán felé haladó bővítés a stabilitás, a biztonság és a gazdasági fejlődés kiterjesztését eredményezi, ami alapvető érdeke az EU-nak. Folytatni kell a csatlakozási tárgyalásokat Horvátországgal és Törökországgal is – tette hozzá.
Kovács László elmondta még, hogy a finn kormány és az Európai Bizottság egyaránt az energiaellátás biztonságának szavatolását, a környezet védelmét, az éghajlatváltozás lefékezését, az európai szociális modell megőrzését, továbbá a növekedés gyorsításához, a munkahelyteremtéshez és a versenyképesség erősítéséhez szükséges innovációt tekinti a második féléves uniós elnökség fő céljainak.
Szintén egyetértettek a felek abban, hogy az EU és Oroszország energetikai együttműködése Brüsszel és Moszkva viszonyának legfontosabb eleme. E kérdés megvitatása céljából a finn elnökség meg kívánja hívni Vlagyimir Putyin orosz elnököt Lahtiba, az októberi uniós csúcsértekezletre. Az Európai Bizottság egyetért azzal, hogy Finnország hagyományosan jó viszonya Oroszországgal előmozdíthatja az EU-orosz viszony elmélyítését is
Kovács László végezetül elmondta, a felek állást foglaltak amellett, hogy az uniós szintű igazságügyi és belügyi együttműködésnek biztosítania kell, hogy a nemzetközi bűnözés és a terrorizmus elleni harc ne eredményezze az emberi jogok és a személyes szabadságjogok indokolatlan korlátozását.
BreuerPress-info
