– A kétoldalú kapcsolatok, a szövetségesi viszony, a gazdasági együttműködés, az 1956-os magyar forradalom világtörténelmi jelentősége szerepel, sok más mellett, az előzetes információk szerint George W. Bush hivatalos magyarországi látogatásának témái között.
Az amerikai elnök történelmi jelentőségűnek szánja Budapesten elhangzó beszédét.
George Bush, aki édesapja, idősebb George Bush után a második amerikai elnök, aki hivatalos látogatást tesz Magyarországon, szerda este kevéssel nyolc óra előtt érkezik a magyar fővárosba Bécsből, ahol a szokásos Európai Unió-Egyesült Államok csúcs keretében elsősorban a világpolitikai helyzetről, a globális kihívásokról, az energiabiztonság problémaköréről, benne az EU és az Egyesült Államok stratégiai partnerségéről, továbbá gazdasági és kereskedelmi kérdésekről, illetve az amerikai vízumrendszer könnyítéséről tárgyal európai szövetségeseivel.
A hivatalos program csütörtökön kezdődik Budapesten. Délelőtt fél 10-kor katonai tiszteletadással fogadják az amerikai elnököt és feleségét a Sándor-palota előtt. Sólyom László köztársasági elnök és felesége kíséretében az elnöki pár megtekinti a palota történetét bemutató kiállítást, majd megkezdődnek a hivatalos tárgyalások.
A Mária Terézia szalonban folytatandó mintegy félórás megbeszélésen a magyar államfő – mint azt előzetesen közleményben tudatta – eszmecserét kezdeményez a szabadság, a demokrácia és az emberi jogok terjesztésének leghatékonyabb eszközeiről.
Sólyom László hangsúlyozni kívánja az emberi jogok érvényesítésének szükségességét a terrorizmus elleni harc miatt jelentkező fokozott biztonsági kockázatok körülményei között is. Az államfő érinteni szándékozik a jövő generációk iránti felelősség témáját, és kitér majd a vízumkényszer ügyére is.
Tíz óra 40 perckor a Parlament főbejáratánál fogadja az amerikai elnöki párt Gyurcsány Ferenc és felesége. A Kupolacsarnokban a magyar miniszterelnök ismerteti a koronázási ékszerek történetét. Gyurcsány Ferenc és George Bush mintegy háromnegyed órásra tervezett megbeszélésének a Nándorfehérvári-terem lesz a helyszíne.
Sajtóértesülések szerint az amerikai elnök szóba hozhatja, hogy Magyarország vegyen részt Afganisztánban egy afganisztáni tartományi újjáépítő csapat (PRT) felállításában. A magyar kormány várhatóan június végén, egy héttel az elnöki látogatás után dönt arról, október elsejétől két évre elvállalja-e Magyarország az északkelet-afganisztáni Baghlan tartományban Pul-i-Kumri székhellyel működő PRT vezetését.
A költségvetés helyzetére tekintettel a korábban tervezettnél kevesebb pénzt szánnak a katonai-polgári feladatokat egyaránt ellátó PRT fenntartására. Az idén 1.8 milliárd forint az előirányzat, és a felhasználható pénz jövőre sem haladná meg a négy-ötmilliárd forintot. A PRT-vezetés nem jelent lényeges létszámváltozást, marad a jelenleg Afganisztánban szolgáló, 180 fős kontingens – írta a kérdésről szerdán a Népszabadság.
Az újságíróknak mindenesetre lesz alkalmuk, hogy magát George Busht kérdezzék erről, mivel a tervek szerint George Bush és Gyurcsány Ferenc a tárgyalást követően válaszol néhány újságírónak.
A továbbiakban Szili Katalin házelnökkel folytat rövid beszélgetést az elnök, majd kötetlen találkozón vált pár szót a parlamenti pártok elnökeivel. Ezután a magyar köztársasági elnöki és a miniszterelnöki pár díszebédet ad a Parlament Vadász-termében az amerikai elnöki párnak. Pohárköszöntőt mond Sólyom László, George Bush és Gyurcsány Ferenc.
Az ebédet követően George Bush és Laura Bush virágot helyez el a Kossuth téren, az 1956. október 25-i események áldozatainak emlékművénél.
Gyurcsány Ferenc az ebédet követően sajtóértekezletet tart, az amerikai vendég pedig háromnegyed ötkor a Gellért-hegyen beszédet mond magyar közjogi méltóságok, valamint a politikai, társadalmi, művészeti és tudományos élet képviselőinek jelenlétében. Sajtóértesülések szerint a világpolitikai helyzet, a globális kihívások és a velük kapcsolatos közös amerikai-európai szerepvállalás kérdései, a demokrácia- és szabadságeszmény, ezzel kapcsolatban a fél évszázaddal ezelőtti magyar forradalom jelentősége mind a beszéd témái között szerepel.
Bush történelmi jelentőségűnek szánja a „budapesti beszédet” – szivárgott ki az amerikai kíséret köreiből. Ezt szolgálják majd a külsőségek is. Az elnök hátterében az Országház épülete és Budapest látképe tűnik fel, néha egy-egy jellegzetes épületre közelít a beszédet egyenesben közvetítő CNN hírtelevízió kamerája.
A beszéd iránt nagy a várakozás a tengeren túl is. Charles Gati magyar származású amerikai történész-politológus a The Washington Postban az elnök érkezése napján megjelent cikkében azt írta: George Bushnak magyarországi látogatásán őszintén fel kellene tárnia az 1956-os magyarországi forradalom idején folytatott amerikai politika mozgatórugóit.
Az amerikai elnöknek el kellene mondania a magyaroknak, hogy az 1950-es években az amerikai törvényhozás a „rab nemzetek” megoldást választotta, Dwight Eisenhower elnök üres ígéreteket tett a „felszabadításról” az 1952-es és az 1956-os elnökválasztás idején, hogy megnyerje a magyar és más kelet-európai származású választókat Ohio államban és másutt – írta.
„A magyaroknak hallaniuk kell, mi történt ötven évvel ezelőtt, az amerikaiaknak pedig hallaniuk kell, hogy a jövőben nem hajszolunk nyilvánvalóan elérhetetlen célokat külföldön hazai politikai célok érdekében” – zárta cikkét Charles Gati.
A látogatás idején Sólyom Erzsébet, a köztársasági elnök felesége teán fogadja Laura Busht, míg Dobrev Klára, a magyar miniszterelnök felesége és a First Lady az emlőrák ellen küzdő civil szervezeti vezetőkkel találkozik a férjek tárgyalásának idején, majd egy gyermekintézményt is felkeresnek.
BPI-info
George Bush, aki édesapja, idősebb George Bush után a második amerikai elnök, aki hivatalos látogatást tesz Magyarországon, szerda este kevéssel nyolc óra előtt érkezik a magyar fővárosba Bécsből, ahol a szokásos Európai Unió-Egyesült Államok csúcs keretében elsősorban a világpolitikai helyzetről, a globális kihívásokról, az energiabiztonság problémaköréről, benne az EU és az Egyesült Államok stratégiai partnerségéről, továbbá gazdasági és kereskedelmi kérdésekről, illetve az amerikai vízumrendszer könnyítéséről tárgyal európai szövetségeseivel.
A hivatalos program csütörtökön kezdődik Budapesten. Délelőtt fél 10-kor katonai tiszteletadással fogadják az amerikai elnököt és feleségét a Sándor-palota előtt. Sólyom László köztársasági elnök és felesége kíséretében az elnöki pár megtekinti a palota történetét bemutató kiállítást, majd megkezdődnek a hivatalos tárgyalások.
A Mária Terézia szalonban folytatandó mintegy félórás megbeszélésen a magyar államfő – mint azt előzetesen közleményben tudatta – eszmecserét kezdeményez a szabadság, a demokrácia és az emberi jogok terjesztésének leghatékonyabb eszközeiről.
Sólyom László hangsúlyozni kívánja az emberi jogok érvényesítésének szükségességét a terrorizmus elleni harc miatt jelentkező fokozott biztonsági kockázatok körülményei között is. Az államfő érinteni szándékozik a jövő generációk iránti felelősség témáját, és kitér majd a vízumkényszer ügyére is.
Tíz óra 40 perckor a Parlament főbejáratánál fogadja az amerikai elnöki párt Gyurcsány Ferenc és felesége. A Kupolacsarnokban a magyar miniszterelnök ismerteti a koronázási ékszerek történetét. Gyurcsány Ferenc és George Bush mintegy háromnegyed órásra tervezett megbeszélésének a Nándorfehérvári-terem lesz a helyszíne.
Sajtóértesülések szerint az amerikai elnök szóba hozhatja, hogy Magyarország vegyen részt Afganisztánban egy afganisztáni tartományi újjáépítő csapat (PRT) felállításában. A magyar kormány várhatóan június végén, egy héttel az elnöki látogatás után dönt arról, október elsejétől két évre elvállalja-e Magyarország az északkelet-afganisztáni Baghlan tartományban Pul-i-Kumri székhellyel működő PRT vezetését.
A költségvetés helyzetére tekintettel a korábban tervezettnél kevesebb pénzt szánnak a katonai-polgári feladatokat egyaránt ellátó PRT fenntartására. Az idén 1.8 milliárd forint az előirányzat, és a felhasználható pénz jövőre sem haladná meg a négy-ötmilliárd forintot. A PRT-vezetés nem jelent lényeges létszámváltozást, marad a jelenleg Afganisztánban szolgáló, 180 fős kontingens – írta a kérdésről szerdán a Népszabadság.
Az újságíróknak mindenesetre lesz alkalmuk, hogy magát George Busht kérdezzék erről, mivel a tervek szerint George Bush és Gyurcsány Ferenc a tárgyalást követően válaszol néhány újságírónak.
A továbbiakban Szili Katalin házelnökkel folytat rövid beszélgetést az elnök, majd kötetlen találkozón vált pár szót a parlamenti pártok elnökeivel. Ezután a magyar köztársasági elnöki és a miniszterelnöki pár díszebédet ad a Parlament Vadász-termében az amerikai elnöki párnak. Pohárköszöntőt mond Sólyom László, George Bush és Gyurcsány Ferenc.
Az ebédet követően George Bush és Laura Bush virágot helyez el a Kossuth téren, az 1956. október 25-i események áldozatainak emlékművénél.
Gyurcsány Ferenc az ebédet követően sajtóértekezletet tart, az amerikai vendég pedig háromnegyed ötkor a Gellért-hegyen beszédet mond magyar közjogi méltóságok, valamint a politikai, társadalmi, művészeti és tudományos élet képviselőinek jelenlétében. Sajtóértesülések szerint a világpolitikai helyzet, a globális kihívások és a velük kapcsolatos közös amerikai-európai szerepvállalás kérdései, a demokrácia- és szabadságeszmény, ezzel kapcsolatban a fél évszázaddal ezelőtti magyar forradalom jelentősége mind a beszéd témái között szerepel.
Bush történelmi jelentőségűnek szánja a „budapesti beszédet” – szivárgott ki az amerikai kíséret köreiből. Ezt szolgálják majd a külsőségek is. Az elnök hátterében az Országház épülete és Budapest látképe tűnik fel, néha egy-egy jellegzetes épületre közelít a beszédet egyenesben közvetítő CNN hírtelevízió kamerája.
A beszéd iránt nagy a várakozás a tengeren túl is. Charles Gati magyar származású amerikai történész-politológus a The Washington Postban az elnök érkezése napján megjelent cikkében azt írta: George Bushnak magyarországi látogatásán őszintén fel kellene tárnia az 1956-os magyarországi forradalom idején folytatott amerikai politika mozgatórugóit.
Az amerikai elnöknek el kellene mondania a magyaroknak, hogy az 1950-es években az amerikai törvényhozás a „rab nemzetek” megoldást választotta, Dwight Eisenhower elnök üres ígéreteket tett a „felszabadításról” az 1952-es és az 1956-os elnökválasztás idején, hogy megnyerje a magyar és más kelet-európai származású választókat Ohio államban és másutt – írta.
„A magyaroknak hallaniuk kell, mi történt ötven évvel ezelőtt, az amerikaiaknak pedig hallaniuk kell, hogy a jövőben nem hajszolunk nyilvánvalóan elérhetetlen célokat külföldön hazai politikai célok érdekében” – zárta cikkét Charles Gati.
A látogatás idején Sólyom Erzsébet, a köztársasági elnök felesége teán fogadja Laura Busht, míg Dobrev Klára, a magyar miniszterelnök felesége és a First Lady az emlőrák ellen küzdő civil szervezeti vezetőkkel találkozik a férjek tárgyalásának idején, majd egy gyermekintézményt is felkeresnek.
BPI-info
