“Még nem tudni, hogy alakul a kormány és az egyházak együttműködése˝

Még nem tudni, miként alakul az új kormány és az egyházak jövőbeni együttműködése, de az általános helyzet nehézségei mindenkit érintenek – jelentette ki Erdő Péter esztergom-budapesti érsek Pécsett.


“Nem hiszem, hogy olyan illúziónk lehet, hogy mindenkinek nehezebb lesz a dolga, csak nekünk lesz könnyebb. Viszont ha ez harmonikus és szolidaritásban van a társadalom egészének a helyzetével, biztos meg lehet találni azt a módot, amely a működésünket továbbra is lehetővé teszi, illetve amely a kölcsönös tiszteletet fejezi ki, nem pedig a feszültség légkörét erősíti” – mondta a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke egy, a témában tartott konferenciát megelőzően.
Egyben reményét fejezte ki: még a nyári vakáció előtt lesz alkalom egy olyan konzultációra, amelyen megismerhetik a kormány egyházakkal kapcsolatos elképzeléseit, valamint ezzel kapcsolatban maguk is kifejthetik nézeteiket.
Hangsúlyozta, Magyarországon az állam és az egyház alkotmányjogi viszonya rendezett, és európai összehasonlításban rendkívül korszerű. Ráadásul itt látható az állam és az egyház tiszta elválasztásának egyik legvilágosabb példája.
Ehhez járul azonban a végrehajtás nehézsége, amelyet a mindennapi élet mutat sokszor – tette hozzá az érsek.
Erdő Péter arra kérdésre, hogy az egyházak tekintetében hol várhatóak megszorítások, azt mondta: az állami kiadások csökkentése sok szférát érinthet.
Az egyháznak sok intézménye van az oktatás, a szociális ellátás terén. Nyilván kérdés lesz, hogy ezek fenntartásából az állam mit tud vállalni és mit nem.
A bíboros arra a kérdésre, miként értékeli Hiller István oktatási és kulturális miniszter tervét, hogy az egyházakkal való kapcsolattartást egy, a közvetlen irányítása alatt álló titkárság kezelné a következő években, úgy reagált: a kormánynak nagyon sok szinten kell foglalkoznia az egyházakat érintő belügyekkel.
De az állam szuverén döntési körébe tartozik, hogy az ebben koordináló szerepet betöltő tisztségviselő melyik minisztériumban dolgozik, milyen címet visel. Ezzel kapcsolatban az egyháznak követelései nem lehetnek.
Korábban nagyobb rátekintése volt az egyházi ügyekre annak, aki a Miniszterelnöki Hivatal mellett dolgozott. Viszont Hiller Istvántól a közelmúltban hallható volt olyan információ is, hogy személyesen kíván ezen ügyekkel foglalkozni. Bizonyos szempontból lehetséges, hogy miniszteri szintű képviseletet kapunk – mondta Erdő Péter.
Hiller Istvánnak a vatikáni szerződésre utaló kijelentésére, miszerint ő a “szerződések betartásának a híve”, ugyanakkor jövőre, a szerződés tizedik évében lehetőséget lát annak kétoldalú áttekintésére, az érsek úgy reagált, hogy “hallott olyan utalást is, hogy ezt a szerződést a kormányzatnak nem áll szándékában felmondani.
Európai államokban súlyos ok nélkül nem szokás nemzetközi szerződéseket felmondani.”
Erdő Péter úgy vélte: azokban az esetekben, ha egy szerződés túlságosan részletező, gazdasági szemléletű és olyan fogalmak vannak benne, amelyek megszűnnek az állami jogban, de amelyekhez képest bizonyos garanciákat fektettek le, a korábbiakat csatlakozó jegyzőkönyvvel, az új helyzetre való újabb reflektálással ki lehet egészíteni.
“De ehhez még nincsenek meg az alapok. Olyan átfogó technikai, vagy fogalmi változások a magyar jogban, amelyek ezt a jelen helyzetben indokolttá tennék” – szögezte le az érsek.
Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke azt mondta: az államnak és az egyházaknak közösen kell megtalálni a finanszírozás hosszú távú megoldásának módjait, ez pedig csak párbeszéddel lehetséges.
A vatikáni szerződéssel kapcsolatban arról szólt, bármilyen ilyen jellegű megállapodás újragondolása csak kölcsönös akaraton múlhat. Ezért szükséges áttekinteni, milyen más megoldások léteznek Európa más országaiban.
Beszámolt arról, hogy a közelmúltban saját törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentben, amely az európai alkotmányos szerződés alapján intézményesítené az állam és egyház közötti párbeszédet.
A házelnök a konferencia keretében bemutatta Szále László: Ha Isten nem volna című könyvét. A Magyar Hírlap főmunkatársának a Magyar Hivatalos Közlönykiadó gondozásában megjelent kötete a magyar állam és az egyházak elmúlt másfél évtizedéről szól.
BreuerPress-info