Húsvét vasárnap Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke vágta át a nemzeti színű szalagot az újjászületett pesti Kálvária előtt, ezzel megnyílt a nagyközönség előtt is a 250 éves barokk műemlék.
Az ünnepélyes avatón Szili Katalin, aki a Kálvária társvédnöke, arról beszélt, hogy jelképes ez az avatás húsvét vasárnap, mert az emlékmű a szenvedéstörténet kifejezője. Emellett a civil szervezet összefogása a város értékeinek felújításáért azt jelzi, hogy az egyházi ünnepek egyben társadalmi ünnepek is lehetnek, mert a megújult Epreskerti Kálvária Budapest hatodik kerületében hívőknek és nem hívőknek egyaránt gyönyörűséget okozhat, találkozási pontot nyújthat a művészetek kedvelőinek – tette hozzá Szili Katalin.
Bozóki András kulturális miniszter arra mutatott rá, hogy az épített és a szellemi örökség szorosan összefügg egymással, a szellemi örökségre is vigyázni kell, mert az épített örökség közvetíti az adott kor szellemét. A miniszter azt kívánta, hogy az Epreskerti Kálvária legyen a béke és a nyugalom szigete, és köszönetet mondott a helyreállításért.
Az építmény a szakrális művészetek tere lesz. Idén öt alkalommal nyitják meg az Epreskert kapuit a nagyközönség előtt, legközelebb április 21-én, pénteken, amikor a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Boldog Özséb Színtársulata az 1767-ből való Csíksomlyói passiót adja elő – tette hozzá Buza Péter.
A húsvét vasárnapi avatási ceremónia végén emléklapot írtak alá a védnökök és a kurátorok, valamint a résztvevő közönség. Az emléklapokat egy-egy fémhengerbe tették, és a két hengert a kálvária zárókövébe helyezték.
BreuerPress-info
Bozóki András kulturális miniszter arra mutatott rá, hogy az épített és a szellemi örökség szorosan összefügg egymással, a szellemi örökségre is vigyázni kell, mert az épített örökség közvetíti az adott kor szellemét. A miniszter azt kívánta, hogy az Epreskerti Kálvária legyen a béke és a nyugalom szigete, és köszönetet mondott a helyreállításért.
Az építmény a szakrális művészetek tere lesz. Idén öt alkalommal nyitják meg az Epreskert kapuit a nagyközönség előtt, legközelebb április 21-én, pénteken, amikor a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Boldog Özséb Színtársulata az 1767-ből való Csíksomlyói passiót adja elő – tette hozzá Buza Péter.
A húsvét vasárnapi avatási ceremónia végén emléklapot írtak alá a védnökök és a kurátorok, valamint a résztvevő közönség. Az emléklapokat egy-egy fémhengerbe tették, és a két hengert a kálvária zárókövébe helyezték.
BreuerPress-info
