A kormányfő távozása a politikai életből nemcsak az izraeli politikát zavarná össze, hanem átrajzolná a szereplők személyes kapcsolatrendszerét Szakértők szerint Ariel Saron kormányfő agyvérzése minden bizonnyal zavart okoz az izraeli politikában, veszélybe sodorja a közel-keleti megbékélés kilátásait, sőt a március 28-ára kiírt általános választásokon szerencsét hozhat Saron radikális ellenfeleinek, például Benjamin Netanjahunak. Saron novemberben szakított pártjával, a jobboldali Likuddal, és az általa azon nyomban megalakított centrista párt, a Kadima a választási győzelemre legesélyesebb erővé vált. A Kadima imázsa viszont gyakorlatilag egyet jelentett a kormányfőével, és senki nem tudja elképzelni a párt jövőjét a 77 éves politikus nélkül. Az utóbbi hónapokban az országban sokan nagy reményt fűztek a miniszterelnökhöz mint ahhoz a politikushoz, akinek a legnagyobb esélye van Izrael végső határainak megrajzolására. Ő, aki egykor a ciszjordániai és gázai övezeti zsidó kolóniák építésének bajnoka volt, az első olyan izraeli vezetővé vált, aki a Gázai övezetből való szeptemberi izraeli kivonulással lemondott a palesztinok javára olyan földekről, amelyeket ők leendő államuk részeivé akarnak tenni. Saron új politikájával, valamint azzal, hogy 2004 végén meghalt Jasszer Arafat palesztin vezető, ötévi, végtelennek tűnő vérontás után esély teremtődött a közel-keleti megbékélési folyamat felújítására. Eddig arra lehetett számítani, hogy Saron a márciusi választásokon maga mögé utasítja a volt kormányfőt, Netanjahut, aki megnyerte a Likud-beli előválasztásokat, valamint Amír Perec volt szakszervezeti vezetőt, aki a Munkapártban nemrég elhódította az elnöki széket Simon Peresz veterán izraeli politikustól. Sem Perecnek, sem Netanjahunak nem adtak eddig sok esélyt arra, hogy a választások eredményeképpen kormánykoalíciót tud alakítani. Ez a helyzet most megváltozhat. Ehud Olmert miniszterelnök-helyettes Saron agyvérzése miatt ideiglenesen átvette a kormány irányítását, és elképzelhető, hogy ő lesz a Kadima új vezetője is. Noha ő is jól ismert politikus – volt Jeruzsálem polgármestere -, valószínűleg sokkal nehezebb lenne neki legyőznie Netanjahut és Perecet, mint Saronnak. Miután a Nobel-békedíjas Peresz elvesztette a munkapárti előválasztásokat, csatlakozott a Kadima támogatóihoz, és egyelőre nem egyértelmű, hogy törekszik-e a pártelnökségre. A 82 éves tekintély rövidebb időszakokra háromszor is volt miniszterelnök, noha soha nem nyert kormányfőválasztáson. Mindazonáltal soha nem is tette félre személyes ambícióit. Amikor Saront az agyvérzés érte, a kormányfő még nem készült el a Kadima választási jelöltlistájának összeállításával. A váratlan esemény kérdésessé tette a lista elkészülését és a párt választási jövőjét is. Saron a folytatódó erőszak és a palesztin területeken tapasztalható egyre nagyobb káosz ellenére az utóbbi időben jelezte, hogy 2006-ban jelentős előrelépésre számít a békefolyamatban. Ám e tekintetben semmilyen jelentősebb lépés nem volt és most sem várható az izraeli választásokig, még akkor sem, ha a palesztin parlamenti választások a terveknek megfelelően már január 25-én megtörténnek. Saron távozása a politikai életből nemcsak az izraeli politikát zavarná össze, hanem átrajzolná a szereplők személyes kapcsolatrendszerét is, ami nagyon fontos tényező a közel-keleti
Jediot/Maariv/MTI/BPI
Jediot/Maariv/MTI/BPI
