Anyanyelv, kultúra és kapcsolatok az új Európában

Anyanyelv, kultúra és kapcsolatok az új Európában címmel rendezett szakmai konferenciát a Határon Túli Magyarok Hivatala 2005. november 29.-én.


A Határon Túli Magyarok Hivatalában megrendezésre került konferencián magyarországi magyarok tanácskoztak a határon túl élő magyarság képviselőivel az anyanyelv és a magyar kultúra ápolásának kérdéseiről, a nehézségekről és a megoldásokról.

Szabó Béla, a HTMH elnöke, tudósítónk számára adott interjújában elmondta, hogy „a szervezők célja egy olyan konferencia megrendezése volt, amelyen elsősorban az Európában élő magyarok identitásának megőrzése szempontjából legfontosabb területek helyzetét és új lehetőségeit kívánták áttekinteni.” Szabó Béla ehhez hozzátette, hogy „mivel Magyarország számára az Európai Uniós tagság új távlatokat nyitott az anyanyelv és kultúra megőrzése, terjesztése előtt, ezeket a lehetőségeket kötelességünk a határon túl élő magyarság számára is nyújtani. A kérdés nem csak nekünk, magyaroknak fontos – kiemelt jelentősége van az Európai Unión belül és kívül egyaránt. Ezért kezdte el a HTMH ez év szeptemberében azt a sorozatot, amelynek első állomása az Magyar Tudományos Akadémiával közösen rendezett konferencia volt és ennek egy állomása ez a mai tanácskozás is. Ennek a mostaninak központi témája az anyanyelv és kultúra ápolása. A következő rendezvényünk Csikszeredán lesz, amely ezt a hagyományt folytatja majd. Itt majd az integráció és gazdasági témák kerülnek előtérbe. Ezen a csíkszeredai, a székelyföld szívében megrendezésre kerülő konferencián, mint ahogyan a mai rendezvényünk első blokkjában is elsősorban a kormányzat képviselői mondják el véleményüket, a kormányzati lehetőségeket.”

Tudósítónknak arra a kérdésére, hogy miben tudja a HTMH segíteni a határon túl élő magyarok életét Szabó Béla a következőt válaszolta: „A HTMH alapvető célja, hogy a határon túl élő magyarok Magyarországhoz való kötődését segítse elő, hogy a magyarok, magyarok maradhassanak. Persze nem mindent tudunk mi megoldani, csak együttműködve a két szaktárcával lehetséges eredményt elérni. A mi kifejezett feladatunk az igények, a gondok és örömök begyűjtése, a megoldások keresése. Azt gondolom, hogy a mai rendezvény is ennek a részét képezi. Valamennyi fontosabb TV állomás és számosan más média képviselői is jelen voltak rendezvényünkön, s persze nemcsak Magyarországról. Önmagában már annak a ténynek is üzenet értéke van, hogy a határon túl élő magyarok is láthatják, hogy az anyanemzet és a határon túl tudománnyal és kultúrával foglalkozó szerveztek szakemberei, foglalkoznak az Ő gondjaikkal. Sőt az is jól látható, hogy ezek a szakemberek összefognak és tudnak is, akarnak is tenni értük valamit. Persze természetesen a korábbi kormányok is foglalkoztak a kérdéssel, tették a dolgukat a témában, de ha csak az utóbbi három évet nézzük, markánsan látható, hogy számos olyan dolog történt, amely elősegíthette a határon túl élő magyaroknak azt, hogy magyarok maradhassanak. Így például a Szülőföldalap, a szülőföld program, miniszterelnök úr ötpontos kezdeményezése, mind azt mutatja, hogy a magyar kormányzat keresi azokat a feladatokat és a megteendő lépéseket, amelyek szükségesek egyrészt a szülőföldön megmaradáshoz, másrészt az anyanyelvi kultúrához való tartozáshoz, történelmi létünk megőrzéséhez.”

A konferencia alaphangját Koncz Erikának, a NKÖM, Kulturális örökségi és közművelődési helyettes államtitkárának előadásában elhangzott Illyés Gyula idézet adta meg, amely szerint „ A szél kihívásaira, a fa gyökereivel válaszol.” Koncz Erika ehhez hozzátette: „Úgy gondolom, hogy az Európai Únióban minden nemzetet érnek majd olyan kihívások, amelyekre gyökereivel, identitásának, azon belül nyelvének megőrzésével, fejlesztésével kell majd válaszolnia.”

A konferencia egyik kiemelt témája a kommunikáció, a digitalizáció, az internet, az e-learning alkalmazása, mint új lehetőség a nyelvtanulás és a kapcsolattartás terén.

A konferencia nyitóülésén, Csepeli György, az IHM politikai államtitkára a kommunikáció új lehetőségeiről beszélt előadásában. Kiemelte, hogy a kommunikáció változása, a digitális tartalmak továbbításának, archiválásának lehetőségei önmagában változtatja meg mindazokat az elképzeléseket, amelyek a kommunikációról eddig bennünk kialakultak.

Ehhez a kérdéshez kapcsolódott Szentgyörgyi Lajosnak, a HTMH tanácsadójának előadása is, amelyből a konferencia résztvevői megismerkedhettek többek között azzal a 300 e-Magyarország ponttal, amelyek a magyar kormányzat segítségével létesültek Magyarország határain kívül. Szentgyörgyi Lajos előadásában kiemelte, hogy az informatika fejlődése rendkívül nagy változást hozott a határon túl élő magyarok életében. Hiszen az egymás után létesülő e-pontok nagy segítséget nyújthatnak mindazoknak, akik az anyaországtól távol élnek, de nem akarnak elszakadni a magyar nyelvtől és a magyar kultúrától. Az előadó kiemelte, hogy „ma már abban az információs korban élünk, amely nem tudja nélkülözni kommunikációjában a korszerű infotechnológiát.” Ehhez hozzátette, hogy „a Szülőföld program, és ennek különböző alprogramjai, mint azt célozzák, hogy támogatást kapjanak a különböző országokban élő magyarok sajátos értékeik megőrzéséhez, fejlesztéséhez.” Az előadó véleménye szerint ehhez tud komoly segítséget nyújtani a kommunikáció, az infotechnológia fejlődése, ahogyan fogalmazta: „az informatikai fejlesztés új minőséget jelent a határon túli magyarság támogatásában.”

Fontos szerepe lehet a magyar nyelvű felsőoktatási intézményeknek is a magyar értelmiség európai együttműködésében. Ehhez azonban alkalmazkodniuk kell a bolognai folyamat feltételrendszeréhez, hogy helyet foglalhassanak az Európai Felsőoktatási Térségben, aktív részesei lehessenek az európai mobilitási és más együttműködési programoknak.

Az oktatás és a humán erőforrások kérdésével foglalkozott többek között Kötő Józsefnek Románia Oktatási és Tudományos Minisztériuma államtitkárának előadása is, amelyben az előadó kiemelte, hogy „Létérdekünk, hogy Európa hazánkká váljék. Az európai hazának éppen a sokszínűség egységét, az önazonosságok, a nemzetek fennmaradását kell szavatolnia.” Az előadó sürgette az együttműködés fejlesztését többek között az oktatásban, például az e-learning területén. Az államtitkár kiemelte az egyetemek közötti együttműködést, például az aradi és a szegedi, vagy a debreceni és a nagyváradi, vagy kolozsvári egyetemek között. Az előadásban konkrét javaslatok is elhangzottak, például közös kutatások és képzések lebonyolítására.

A konferencia megnyitójában elhangzott, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatala kiemelt szerepet tulajdonít a szórványban élők magyar nyelvi oktatásának. Ily módon, a konferencián az előadók olyan esettanulmányokat, kísérleteket is bemutattak a csángóktól a svédországi magyarokig, amelyek jól példázzák azt, hogy hogyan őrizhető meg a magyar kultúra más, idegen környezetben.
Barát Tamás