Kulturális Miniszterek Találkozója Portugáliában

Október 27-én és 28-án Bozóki András kulturális miniszter az Európai Tanács Kulturális Miniszterek konferenciáján vesz részt a portugáliai Faroban. A találkozó – melynek az Európa Tanács soros elnökeként Portugális a házigazdája – az európai kulturális egyezményének 50. évfordulójának tiszteletére szerveződik. A konferencián 46 európai ország és a mediterrán térség kulturális vezetői vesznek részt, továbbá több arab szervezet, így az Arab Liga Oktatási, Tudományos és Kulturális szervezete valamint az Anna Lindh Euromediterrán Alapítvány. A konferencia témája a kulturális sokszínűség megőrzése és a kultúraközi párbeszéd a konfliktusok megelőzésére. Ebben a két fő témában fogalmazza meg a konferencia az Európai Tanács kulturális együttműködésének stratégiai tervét középtávra kiterjesztve a párbeszédet az Euromediterrán térségre. A zárónapon a kulturális miniszterek a kulturális örökség társadalmi értékeiről szóló Egyezményt írnak alá. Amennyiben telefoninterjút kíván készíteni Bozóki András, kulturális miniszterrel, keressen engem, hogy időpontot egyeztessünk. Üdvözlettel: Bérczes Anna, NKÖM, sajtóiroda, 06-30-619-6764 Az eseményről bővebben: Az Európa Tanács 1954.decemberében nyitotta meg aláírásra a tagállamoknak az Európai Kulturális Egyezményt, és az első aláírásokra 1955. tavaszán került sor. Ennek megfelelően az esemény 50.évfordulója alkalmából két európai kulturális miniszteri találkozón emlékeznek meg a tagállamok: 2004.decemberében Wroclawban (volt), és most, 2005.októberében, a megemlékezések lezárásakor a portugáliai Faro városában. A wroclawi találkozón felvázolták a résztvevők azokat a kérdéseket, amelyeket aktuálisnak vagy új feladatnak láttak az Európa Tanács együttműködésében. A wroclawi találkozó záró deklarációjában foglaltakat megerősítették Varsóban, 2005. májusi csúcstalálkozójukon az Európa Tanács tagállamainak állam- és kormányfői. A nemzetközi terrorizmus fejleményei azonban a korábbinál is fontosabbá tették az együttműködést azzal a térséggel és azokkal az államokkal, ahonnan az Európán kívüli bevándorlók érkeznek: ez főként a mediterrán térség országait jelenti. Tekintettel több ilyen ország arab kulturális hátterére, szükségesnek látszik az együttműködés kibővítése a legfontosabb kérdésekben az Arab Liga Oktatási, Tudomá- nyos és Kulturális Szervezetével (ALECSO), illetve az UNESCO-val is. A wroclawi és a varsói dokumentumok értelmében azonban figyelemmel kell lennie az Európa Tanácsnak a kelet- és dél-keleteurópai térség felzárkóztatására is, elkerülendő, hogy a schengeni határ új elválasztó vonallá váljék Európában. Két fő kulturális kérdés van napirenden, amelyekkel a fenti szervezeti keretek közt kell foglalkoznia a következő 5-6 évben az Európa Tanácsnak: az egyik a kulturális sokszínűség védelme, a másik pedig a kultúrák és vallások közti párbeszéd a társadalmi konfliktusok megelőzése és a konfliktusok utáni megbékéltetés érdekében. A kulturális sokszínűség Európa nagy kulturális értéke, beleértve a kisebbségek és a saját anyaországgal nem rendelkező népcsoportok (pl. romák) kulturális értékeit, de ma már ide tartozónak kell tekinteni a bevándorló közösségek sajátos kultúráját is. Ennek az Európát jellemző sokszínűségnek védelemre van szüksége, különösen az audiovizuális piacon, de más kulturális vonatkozásban is. Védendőek a többséggel megbékélt közösségben élő kisebbségek kulturális jogai is, határokon átnyúló, pán-európai programok és módszerek révén. Ezeket a kérdéseket részletesen taglalják az Európa Tanács illetve az UNESCO deklarációi és egyezményei, amelyek a két szervezet egymás közti hosszú, alapos egyeztető munkája révén váltak véglegessé. A társadalmi konfliktusokat gyakran kulturális vagy vallási okokra vezetik vissza, de az elmúlt években megtartott szakértői konferenciák feltárták a konfliktusok valós eredőit. Egyetértés alakult ki Európában abban a tekintetben, hogy a konfliktusok megelőzésének és a konfliktusok utáni megbékélésnek modern, Európában elfogadott módszere a párbeszéd: pár- beszéd kultúrák, kulturális közösségek, vallási és egyéb közösségek közt, különféle formákban és különféle szervezeti keretek közt, tehát az oktatás, a kultúra, a helyi önkormányzatok és a média működési keretein belül. Ezekről a megállapításokról szól az Opatijai Deklaráció, amelyet a hivatalos angol és francia szövegen túl elsőnek a magyarul olvasók ismerhettek meg fordításban. A miniszterek által elfogadásra kerülő Farói Deklaráció szövege több tekintetben még finomodhat a konferencia során. Így pl. magyar részről hangsúlyt adunk a kelet- és délkelet-európai térség európai felzárkóztatása kérdésének, és jelezzük, hogy Magyarország ebben kész szerepet vállalni az átmenettel kapcsolatos tapasztalatainak megosztásával, bilaterális és regionális keretekben csakúgy, mint a pán-európai együttműködés keretei közt. A mediterrán térséggel kapcsolatosan a figyelmet a térség eltérő kultúráival való kapcsolatépítésben szükséges türelemre és fokozott empátiára hívjuk fel, hivatkozva a térség kutatásával foglalkozó magyar orientalisták eredményeire és tapasztalataira. A farói konferencián a miniszteri deklaráció mellett további dokumentumok is érvénybe lép- nek: az Európa Tanács a szervezet Kulturális Bizottsága állásfoglalása és tárgyalásai alapján együttműködési megállapodást ír alá az UNESCO-val, az Anna Lindh Euromediterrán Alappal és az Arab Liga Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezetével. Ezek a dokumentumok rögzítik a nemzetközi szervezetek együttműködésének rendjét a miniszteri konferencia két fő témájáról szóló programokban való részvételükről. Az Európa Tanács 2001.évi portorozsi kulturális miniszteri találkozóján döntés született arról, hogy a szervezet Keretegyezményt készít a kulturális örökség védelmének társadalmi szerepéről, beleértve a kisebbségek kulturális örökségének védelmét, és elismerve a társadalmi szervezetek szerepét az örökségvédelem terén. A Keretegyezményt a faró konferencia döntése alapján megnyitják aláírásra a tagállamok számára. (Megjegyzés: a magyar jogszabályok értelmében nemzetközi egyezmény aláírását több hónapos jogi előkészítő munka alapján hagyja jóvá a Kormány, ezért – más országokhoz hasonlóan – Magyarország is majd a későbbiekben csatlakozik a Keretegyezményhez.)
BPI-info