Emlékezz – Remember

Mezei András költő tényversei ihlették Sós László és Kemény Éva Unesco-díjas, Érdemes művészek képeit, amelyből album készült. A zsidó és a cigány Holocaustról, az áldozatokról szóló albumot, illetve a képekből rendezett kiállítást New Yorkban ünnepélyes körülmények között közel háromszáz résztvevő előtt nyitották meg tegnap este.



Emlékezz – Remember címmel, a Bnai Zion Alapítvány, New York-i kiállítótermében, a Holocaust 60. évfordulója alkalmából nyílt meg Sós László és Kemény Éva Unesco-díjas, Érdemes művészek kiállítása. A kiállításon az érdeklődő közönség azokat a képeket láthatja, amelyek a két művész által a Mezei András költő tényverseit illusztráló albumban jelentek meg. Az albumot ugyancsak tegnap este mutatták be a nemzetközi közönségnek.
A Bnai Zion Alapítvány és a Magyar Köztáraság New York-i Konzulátusa által szervezett kiállítás meghívójában az állt: ’azért adtuk ki ezt a könyvet, mert érthetőbbé kívántuk tenni a megérthetetlent, amit csak így a dolgok közvetlen, konkrét érzékelésén keresztül lehet személyes élménnyé tenni. A tényversek és a kollázsok egyaránt a megtörtént, a nem kitalált elemekből alkotják a sűrítményeiket, hogy a látó szemek lássák a felhalmozott hajfonatokat, a gyerekcipők óriáshalmazait a már nem létező arcokkal színről színre.’
A kiállítás megnyitóján megjelentek a magyar diplomáciai testületek vezetői, Simonyi András Nagykövet és Dr. Horváth Gábor Főkonzul mellett, a New Yorkban ebből az alkalomból tartózkodó magyar állami delegáció tagjai is. A megnyitón jelen voltak New York állam és New York város magas rangú tisztviselői is.
A kiállítás megnyitóján, a jelenlévő művészeket, Sós Lászlót, Kemény Évát, vagy ahogyan a budapesti művészetkedvelők ismerik őket: a SO-KY művészházaspárt, illetve Mezei András költőt, Mel Parness, a Bnai Zion Alapítvány Elnöke mutatta be a közönségnek. A Magyar Köztársaság Országgyűlése nevében a kiállítást Wéber Attila Államtitkár nyitotta meg. Beszédében méltatta az albumot, valamint a kiállított képeket. A kiállításon nemcsak a zsidó, hanem a cigány Holocaust képei is megjelentek. Ezt a tényt emelte ki a kiállítást és a képeket méltató beszédében Horváth Aladár, Dr. Horváth Gábor New York-i főkonzul a kiállítás képeinek, illetve az album méltatásában Kertész Imre szavait idézte fel.
A kiállítás megnyitójának legszemélyesebb beszédét Rabbi Arthur Schneier a New York-i Park East Zsinagóga főrabbija tartotta. Elmondta, hogy Ő a Holocaustot nem a történelemkönyvek lapjairól ismeri, hanem személyes élményeiből. Saját családja tragédiáján keresztül és saját élményei alapján a rendkívül személyes hangú emlékezés aláhúzta a kiállítás és az album címét: Emlékezz. Rabbi Arthur Schneier azonban hozzátette, ne csak emlékezz, de mondd el a fiatalabb generációnak, hogy mi történt, hogy soha ne ismétlődhessék meg az a borzalom, ami a második világháború idején megtörtént. Schneier Rabbi elmondta, hogy kevesen tudják, de a magyar zsidók deportálása, megsemmisítése nem 1944-ben, hanem 1941-ben kezdődött meg, korábban, mint a német csapatok megszállták volna Magyarországot. Ezt a tényt saját személyes történetével igazolta. Beszédében emlékeztetett arra, kihangsúlyozta, hogy a második világháborúban az elpusztult hatszázezer nem csak zsidó volt, hanem magyar is. Hány és hány lehetséges Nobel díjas tudós, orvos és mérnök pusztulhatott el? Tette fel a költői kérdést, s meg is válaszolta: ez a veszteség nem csupán a zsidóság, de a magyarság vesztesége is. Egy, mintegy tízmilliós nép hatszázezer honfitársát vesztette el a vészkorszak idején. Rabbi Arthur Schneier kihangsúlyozta, hogy ez nem ismétlődhet meg. Ezen kell mindenkinek munkálkodnia, legyen az zsidó, cigány, vagy akármilyen nemzetiségű, vagy vallású Ember.
Barát Tamás helyszíni tudósítása