Breuer Péter BPI. BP.21.01.2004 – Elkészült a budapesti Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény épülete, az intézmény április 15-én megemlékezés keretében nyílik meg – jelentette be Hiller István kulturális miniszter , a helyszínen tartott sajtóbejáráson. A megnyitó alkalmából Magyarországra érkezik Móse Kacav, Izrael Állam elnöke, aki a magyar közjogi méltóságok mellett ugyancsak jelen lesz a megemlékezésen „A holokauszt emléknapja Magyarországon április 16. Ez a nap ebben az évben péntekre esik, ezért a vallás iránti kegyelet és tisztelet okán a megemlékezést április 15-én tartjuk” – mondta Hiller István.
A miniszter az eseményen felhívással fordult Magyarországhoz, minden szervezetéhez és állampolgárához. „Azt kívánom és azt javaslom, hogy közösen és együtt, méltó módon, méltó körülmények között emlékezzünk csendes főhajtással a holokauszt 60. évfordulóján a holokausztra, a holokauszt minden áldozatára” – hangoztatta. Közlése szerint szeretnék, ha a főváros mellett azokban a magyar községekben is csendes megemlékezést tartanának, ahonnan 60 évvel ezelőtt elhurcolták az embereket. A kulturális miniszter méltánytalannak, és felháborítónak nevezte, hogy Auschwitzban a holokauszt magyar áldozataira emlékező kiállítás évek óta zárva tart. Mint hozzátette, az elmúlt hetekben, hónapokban elkészült az új kiállítás terve, annak kapcsán megtörtént a szakmai egyeztetés és vita, s egyetértés övezi mind a koncepciót, mind magát a kiállítást. Hiller István bejelentette, hogy április 15-én megnyílik Auschwitzban az új magyar kiállítás. Szólt arról is, hogy ezzel egy időben Washingtonban konferencián emlékeznek a holokauszt magyar áldozataira. Magyarország, Lengyelország és az Egyesült Államok mellett megemlékezést tartanak ugyanazon a napon Jeruzsálemben is, s az egyes rendezvényeket műholdas kapcsolattal kötik össze. A kormány a holokauszt-emlékév alkalmából a múlt év végén emlékbizottságot hozott létre Medgyessy Péter miniszterelnök vezetésével. A testület tagja Paskai László nyugalmazott bíboros, Bölcskei Gusztáv református püspök, Schweitzer József nyugalmazott főrabbi, Szebik Imre evangélikus püspök, Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Hollai Kálmán színész-rendező, a magyarországi romák képviseletében, Randolph Braham amerikai kutató, Nane Anette Wallenberg, Raoul Wallenberg rokona, valamint Elie Wiesel Nobel-díjas író. A Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány kuratóriumának élén: a munkát a korábbi elnöktől, Vámos Tibortól Székely Gábor vette át. Az időszaki bemutatón az úgynevezett Auschwitz Album 1944-ben készült képei láthatók majd, amelynek eredetijét Izrael Állam elnöke néhány napra magával hozza Budapestre. Az album ez alkalomból magyar nyelven is megjelenik, a Magyar Nemzeti Múzeum gondozásában. Az ún. Auschwitz album nemcsak az egyetemes holokauszt történetének legfontosabb képi dokumentációja, hanem egyben a magyar zsidók kiirtásának legmegdöbbentőbb vizuális emléke is. Az album képei születési helyük, témájuk és komplexitásuk miatt alkotnak páratlan dokumentum-együttest. A fotók 1944 nyarán készültek, éppen akkor, amikor az Auschwitz-komplexumban megkezdődött a holokauszt történetének legnagyobb egybefüggő megsemmisítő akciója, mintegy 400 ezer magyar zsidó kiirtása. Páratlanságuk abban (is) rejlik, hogy ebben a kivételes esetben a szigorú fényképezési tilalmat a nácik feloldották, és az auschwitzi fotólabor két SS vezetője lehetőséget kapott az Endlösung dokumentálására. Az album egyben a magyar zsidóság, egy adott kárpátaljai magyar zsidó közösség, és ezen belül egy konkrét magyar zsidó család tragédiájának felejthetetlen mementója is, így az Auschwitz album a magyar történelem egyik legfontosabb vizuális forrása. A Jákob-család és az Auschwitz Album története 1944-ben egy kárpátaljai kisvárosban, Bilkén élt a Jákob-család. A családfő lókereskedő volt, felesége a háztartást irányította és ellátta az öt fiát. A zsidó házaspár hatodik, legidősebb gyermeke, a 18 éves Lili ekkor már egy éve a budapesti Zsidó Árvaházban dolgozott és keresete jelentős részét hazaküldte. A német megszállás után Lili nem hallgatott ismerősei tanácsára, és ahelyett, hogy hamis papírokat szerezve megpróbált volna elrejtőzni a nagyvárosi forgatagban, azonnal visszautazott családjához Bilkére. Április közepén megkezdődött a kárpátaljai zsidóság gettósítása és hamarosan a mintegy 1500 bilkei zsidóra is sor került. Őket csendőrök és rendőrök kísérték a beregszászi téglagyárba, ahol a magyar hatóságok mintegy 10 ezer zsidót zsúfoltak össze. A táborban – akárcsak a többi magyarországi gettó és gyűjtőtábor nagy részében – a zsidók éheztek, az idősek és betegek nem kaptak megfelelő ellátást, tisztálkodásra szinte egyáltalán nem volt lehetőség, ezért egyre többen betegedtek meg. A helyzetet súlyosbította, hogy a tábort Kecskési-Tollas Tibor csendőrhadnagy parancsnoksága alatt őrző csendőrök elrejtett értékek után kutatva sok zsidót brutálisan megkínoztak, összevertek. A beregszászi téglagyárból május 16. és 29. között 4 transzporttal deportálták a zsidókat. A Jákob-családot mintegy 2600 sorstársával együtt május 24-én hajtották a vagonokba. A transzport majdnem kétnapos szörnyű utazás után 1944. május 26-án érkezett meg Auschwitz-Birkenauba. A vagonokból az ún. zsidórámpára lépett deportáltakat Dr. Mengele és kollégái várták. Először különválasztották a nőket és a férfiakat, majd a munkaképeseket az egyik, a munkaképteleneket a másik oldalra küldték. Lili édesapja és a három idősebb fiútestvér az előbbi, édesanyja, a képen látható 9 és 11 éves öccsei, apai nagynénje és annak 4 gyermeke, egy másik nagynénje, édesanyja nővérei és azok családtagjai pedig az utóbbi oldalra kerültek. Őket néhány órán belül elgázosították, holttestüket elégették. Lilit a munkaképesek közé küldte az SS-orvos, de ő megpróbált átszökni a másik sorba édesanyjáékhoz. Egy SS-katona azonban észrevette, tőrével megvágta a karját, majd visszakergette a munkaképesek sorába, és ezzel megmentette az életét. Lili soha többé nem találkozott egyik családtagjával sem, és több mint 20 rokonát vesztette el. Mivel a magyar zsidók példátlan tömegben öntötték el az auschwitz-birkenaui halálgyárat, a korábban pedáns regisztrációs rendszer egyszerűen összeomlott. Lili karjára is csak majdnem két hónappal később, júliusban tetoválták rá az A-10862-es számot. A következő hónapokat Lili a birkenaui tábor BIIc, majd BIIb részlegében töltötte. A front közeledtével megkezdődött a táborkomplexum kiürítése. Lilit 1944 végén egy csehországi lőszergyárba szállították dolgozni, majd 1945 áprilisában egy sziléziai textilgyárba, végül pedig a rettegett hírű németországi Dora-Nordhausen koncentrációs táborba került, ahol foglyok tízezrei pusztultak bele a kényszermunkába. Bár még a tífuszt is elkapta, Lili mégis szerencsés volt, mert ha 40 kilósra soványodva is, de megérte a felszabadulást. Amikor az amerikaiak közeledtére az őrség elmenekült, Lili az SS-barakkokhoz vánszorgott, hogy ott valami ennivalót keressen magának. Az egyik szobában, egy éjjeli szekrényben, egy összehajtogatott pizsamafelsőbe burkolva egy képekkel teli albumot talált. Amikor kinyitotta és belepillantott, szó nélkül összecsuklott: az egyik képről jellegzetesen magyar, zsinóros kabátba öltözött meggyilkolt öccsei néztek rá. A kórházi kezelést követően Lili visszatért az immár a Szovjetunióhoz csatolt Bilkére és hónapokig várta családtagjait, mindhiába. Miután feladta a reményt, úgy döntött, a nácizmus után nem akarja kipróbálni a kommunizmust is, magához vette a legdrágább kincsévé vált albumot, és Prágán keresztül kivándorolt az Egyesült Államokba. Férjével Floridában telepedett le, és új családot alapítottak. Lili 1980-ban a jeruzsálemi Yad Vashem intézetnek adományozta az albumot. Ács Tamás helyettes államtitkár elmondta, hogy az építkezés szűk egy évet vett igénybe, s a teljes költség bruttó 1 milliárd 750 millió forint volt. Ez nem foglalja magába a kiállítások költségeit, az állandó tárlat az államtitkár közlése szerint körülbelül 700 millió forintba kerül majd. A teljes, mintegy 3 ezer négyzetméteres építési területből a kiállító helyek mintegy 1650 négyzetmétert tesznek ki. Az új épületben gyűjteményi raktárat, kutatószobát, közösségi helyiséget és imatermet alakítottak ki. Az épületet február 2-án adják át a közalapítványnak. Székely Gábor, a szervezet kuratóriumának elnöke utalt arra, hogy szeretnének emlékfalat létrehozni, amelyen a holokauszt magyar áldozatainak neve lenne olvasható. Harsányi László miniszteri biztos arról szólt: a Nemzeti Kulturális Alapprogram 100 millió forintos részalapot nyitott a megemlékezések részbeni finanszírozására. E keretből rendezvények szervezése mellett művészeti alkotások létrehozását is támogatják. A pályázat a jövő hónap közepén zárul le. Breuer Péter BPI
