EMOR: MEGSZENTELNI ISTEN NEVÉT

EMOR: MEGSZENTELNI ISTEN NEVÉT NAFTALI KRAUSZ Ezt a szakaszt, a kohaniták szakaszának szokták nevezni, mivel az elején jön néhány utasítás a kohaniták életvitelét illetően. Kiknek temetésén szabad résztvenniök; kivel házasodhatnak, stb.


Ezek a törvények a mai napig is érvényesek, azokra nézve, akik a családi hagyományok alapján úgy tudják, hogy ők kohaniták. Ezenkívül találunk a szakaszban egy sor olyan micvát, amelyek másutt nem szerepelnek. Ezek között központi szerepet tölt be az Ómer számlálás, Peszáchtól, Sávuot ünnepéig, 49 napon keresztül. Erről, céljáról és hátteréről sokat mondanak a kommentátorok. Lényege: ezek voltak a hét hetes előkészületek napjai és hetei, amíg Izrael népe elérkezett Sináj hegyéhez, a Tóraadás magasztos aktusához. Mások szerint már Egyiptomban, a rabság idején, a héberek számolták a napokat, mikor szabadulnak ki. Van itt részletes listája a zsidó ünnepeknek, no meg a kohaniták törvényeihez kapcsolódva megtudjuk, mi az, ami a beteg állatokat diszkvalifikálja ahhoz, hogy megfeleljenek az áldozatok céljaira. Szakaszunk egyik kulcsmondata így hangzik: “Tartsátok be parancsolataimat és teljesítsétek azokat. És meg ne szentségtelenítsétek szent nevemet, hanem szenteltessem meg Izrael fiai között. Én vagyok az Örökkévaló, aki megszentel benneteket, (aki) kivezetett titeket Egyiptom országából, hogy Istenetek legyek…” (a heti szakaszból, 3 Mózes, 22, 31-33). A zsidóság egyik legfontosabb, legalapvetőbb alapelve a Kiddus Hásém – Isten nevének megszentelése. Egy zsidó ember bármit csinál, akárhogy viselkedik a nagy nyilvánosság előtt – szeme előtt kell, hogy tartsa, hogy cselekedete tiszteletet hoz-e a zsidóságra és ebben az esetben ez Kiddus Hásém, vagy az ellenkezője áll fenn és akkor az Chilul Hásém, Isten nevének profanizálása, megszentségtelenítése. Ha egy zsidót csempészésen kapnak – amit a Talmud tilt – vagy pedig szabálytalanul vezeti autóját (amit egyébként “mindenki” elkövet) – a zsidó ember esetében ez Chilul Hásém, mert az emberek azt mondhatják: lám ez a zsidó csempész, lám ez a zsidó adócsaló, stb. Ennélfogva még a látszatra is ügyelni kell, nehogy egy zsidó ember alkalmat adjon a “zsidózás”-ra, aminek egyenes következménye a Chilul Hásém – Isten nevének meggyalázása. E sorok írója több mint harminc éve vezet autót. Még soha nem előztem, még akkor és ott sem ahol szabad, mert látni rajtam, hogy zsidó vagyok, és nem akarok tápot adni az olyan érzelmeknek, amik istenkáromláshoz vezethetnek. Ha egy más autóvezető – nemzsidó vagy aki nem látszik zsidónak – nem teszi ki az indexet, ahol kell, vagy nem áll meg ott, ahol meg kell állnia, vagy szabálytalanul, tilosban parkol – teheti ezt nyugodtan, amíg a rendőr észre nem veszi és megbírságolja. Én nem tehetem, mert ez Chilul Hásém. Ezért mondja a Talmud, hogy egy Tálmid Cháchámnak (röviden: mindenkinek, aki zsidónak néz ki) rendes, tiszta ruhában kell járnia, ugyanez vonatkozik persze a cipőre is, mert “egy Tálmid Cháchám, aki nem foltos-pecsétes a ruhája, halált érdemel” (Sábbát, 114, a) mivel “köteles úgy megjelenni a nép előtt, hogy az tisztelje a Tórát, amit ő képvisel” (Rási). Ebből logikusan következik hogy nem csak a zsidó egyén, hanem a közösség, a szervezetek, a hitközségek, a pártok – mind-mind a szerint kell, hogy működjön és cselekedjen, hogy abban ne legyen Isten nevének megszentségtelenítése, hanem annak az ellenkezője. A talmud sok példát említ a tézis illusztrálására. Szakaszunkban 24 cselekvő és 39 tiltó parancsolat van. Háftárá: Vöhékohánim, Hálvijjim (Jechezkél 44, 15). Naftali Kraus, 2003